minden sorsba mártott lélek igaza
az általa kiszorított hazugság súlya …
és ez túlsúlyosnak találtatott

vérében igaz, mutogatja, de itt oldhatatlan,
hol a pokla, országa, áh, másvilága …
pokolra veled, pokolra, … és a néptribun szúr

igaza már nem bugyog, pattog, pukkan,
buborékján a feszültség hatalmas …
jelenése habzik, a közlötty szava mosdatlan

zúzottá hullámzik a múlt, az igaz hidrofób,
a jövő már nem idő, már nem mozgás …
fehér és fekete a sorsvonalán kavarog

2012. június 01., 05:48:59

(2007.)