Tersánszky Józsi Jenő (1888. szeptember 12. – 1969. június 12.)


Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.
 

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/tersansz.htm

Izsó Miklós (1831. szeptember 9. –1875. május 29.)


 
Szobrász, a XIX. századi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/i/izso/

Móricz Zsigmond (1879. június 29. – 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

“Mennyi ember van, aki fontosnak, szükségesnek, elkerülhetetlennek látja, hogy elmondja életét!
Csodálatos az emberekben a közlési vágy.”
Móricz Zsigmond

Sánta Ferenc (1927. szeptember 4. – 2008. június 6.)


Kossuth-díjas magyar író.

“Megérteni akkor kezdünk valamit, amikor beszédünk tárgyává tesszük, és sajátunknak akkor mondhatjuk, amikor megtaláltuk a nevét.”

Szepes Mária (Budapest, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.)

Szepes Mária: Bizonyosság
 
Békülj ki magaddal. S a világ megbékül veled.
Tudom ez csaknem lehetetlen, a legnehezebb.
Az anyag csapdáját mégis elkerüli szellemed.

Fadrusz János (1858. szeptember 2. – 1903. október 25.)

Magyar szobrászművész, a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója.
 
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04031.htm

Szőnyi István (1894. január 17. – 1960. augusztus 30.)


Festőművész, grafikus.

 
http://www.hung-art.hu/magyar/s/szonyi/index.html

Karinthy Frigyes (1887. június 25. – 1938. augusztus 29.)

Író, költő, műfordító.
 
“A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.”
 
Karinthy Frigyes

Nemes Nagy Ágnes (1922. január 3. – 1991. augusztus 23.)


Költő, műfordító, esszéíró.
 

Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zuzmarásak.
 
Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-erdőt.
 
Tanulni kell mézet, diót,
jegenyefát és űrhajót,
 
a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,
 
tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,
 
ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

'Megváltóját szívből hitte,
jelzi sok cselekedet:
a kötelesség vezette
mindünkért s minden felett.
Király volt s hit apostola:
így rótt kétszeres adót;
mindig teste-lelke ura
s nem kényeztetője volt.
Mindig Uráért buzogva
fakadtak jótettei,
gyönyörű volt szál-alakja,
még szebbek erényei.'

István király verses históriája
Officium S. Stephani Regis Hungariae

 
Weöres Sándor fordítása /részlet/

Szász Endre (1926. január 7. – 2003. augusztus 18.)


Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus.

 
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/szasz-endre-239

Déry Tibor (1894. október 18. – 1977. augusztus 18.)


Kossuth- és Baumgarten-díjas író.

Benedek Elek (1859. szeptember 30. – 1929. augusztus 17.)

Újságíró, író, „a nagy mesemondó”.
 
'Mi hasznom benne?- én nem kérdezem. Csak ültetek a jövő nemzedéknek!'
(Benedek Elek: Öreg faültető éneke)
 
http://elek-apo.blogspot.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Elek

Juhász Ferenc (Biatorbágy, 1928. augusztus 16. –)

Költő, szerkesztő.

“Én ember vagyok, élnem kell, temetnem.
Látomás-hit agyból, szívből, betűből.
S adsz időt a teremtést befejeznem?“
 
Juhász Ferenc: A sóhajtalan sóhaj (részlet)

Holló László (1887. március 6. – 1976. augusztus 14.)


Kossuth-díjas magyar festő.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/h/hollo/

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884. július 1. – 1975. augusztus 14.)

Kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert, magyar szobrászművész.
 

http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/

Bródy Sándor (1863. július 23. – 1924. augusztus 12.)


Író, drámaíró és publicista.
 

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/brody.htm

Heltai Jenő (1871. augusztus 11. – 1957. szeptember 3.)


Író, költő, újságíró.

“A könyv mindenkinek ugyanazt mondja, de nem mindenki tudja olvasni.”

 
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/heltaij.htm

Kodolányi János (1899. március 13. – 1969. augusztus 10.)


 
A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója, világirodalmi rangú epikus.

 
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/kodolany.htm

Kölcsey Ferenc (1790. augusztus 8. – 1838. augusztus 23.)


A Himnusz költője.
 

“Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mivelni kötelesség.”
Kölcsey Ferenc

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/kolcsey.htm

Lengyel Dénes (1910. augusztus 7. – 1987. július 19.)



Író, irodalomtörténész.
 

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09390.htm

Babits Mihály (1883. november 26. – 1941. augusztus 4.)

Költő, író, irodalomtörténész, műfordító.

“A régi írástudó az igazsággal és erkölccsel érvelt: a mai a lehetõségekkel és gazdasági összefüggésekkel.
... Az igazi írástudó hivatása épp az, hogy e gazdasági és egyéb praktikus lehetõségekre és szükségszerûségekre nem tekintve, ébren tartsa e földön a tiszta erkölcs és logika tekintélyét és tudatát.”
Babits Mihály: Az írástudók árulása 10. (részlet)

Gárdonyi Géza (1863. augusztus 3. – 1922. október 30.)


''Ma állapítottam meg teljes precizitással, hogy örök művek csak azok az irodalomban, amelyek minden korú, minden műveltségi fokú emberben azonos rezgést keltenek. Tehát a nagy mélységű művek, az örök emberi érzések azon művei, amelyek a végtelenséggel érintkeznek.''
 
(Gárdonyi Géza: Titkosnapló - Napló 1915-1922)

Paál László (1846. július 30. – 1879. március 3.)


A barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátosan magyar egyénisége.
 
http://mek.oszk.hu/01400/01448/html/eletrajz.htm

Tompa Mihály (1817. szeptember 28. – 1868. július 30.)


Magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője.

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/tompa.htm

Koszta József (1861. március 27. – 1949. július 29.)


 
Kossuth-díjas magyar festő, az ún. Alföldi iskola egyik kiemelkedő képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/koszta/

Nagy László (1925. július 17. – 1978. január 30.)


Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
 
https://www.youtube.com/watch?v=z7LjlTh_oR4

Füst Milán (1888. július 17. – 1967. július 26.)

Kossuth-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta.
 
'Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatalan lángolás
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is.
Ne hagyd tehát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melyből származott'

Füst Milán: A magyarokhoz /részlet/

Csontváry Kosztka Tivadar (1853. július 5. – 1919. június 20.)


Magyar festő.

“Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.”

http://www.hung-art.hu/magyar/c/csontvar/index.html

Szinyei Merse Pál (1845. július 4. – 1920. február 2.)


 
A magyar festészet egyik legnagyobb alakja, a hazai plein air festészet megteremtője.

http://www.hung-art.hu/magyar/s/szinyei/

Morell Mihály (1911. december 27. –2013. június 2.)


 
Festő, szobrász, kiváló és érdemes művész.
 
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/morell-mihaly-1222

Szilágyi Domokos (1938. július 2. – 1976. november 2.)


 
Költő, irodalomtörténész.

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884. július 1. – 1975. augusztus 14.)


Kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert, magyar szobrászművész.

http://www.hung-art.hu/magyar/k/kisfalu/

Móricz Zsigmond (1879. június 29. – 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

“Mennyi ember van, aki fontosnak, szükségesnek, elkerülhetetlennek látja, hogy elmondja életét!
Csodálatos az emberekben a közlési vágy.”
Móricz Zsigmond

Karinthy Frigyes (1887. június 25. – 1938. augusztus 29.)

Író, költő, műfordító.

“A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.”
Karinthy Frigyes

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/karinthy.htm

Örkény István (1912. április 5. – 1979. június 24.)

Kossuth-díjas író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
 
“Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!”
 
http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/orkeny.htm

Fekete István (1900. január 25. –1970. június 23.)

Író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója.

“Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára.”

http://www.nimfea.hu/programjaink/fek.htm

Weöres Sándor (1913. június 22. – 1989. január 22.)

Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós.

“Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Weores.htm

Kiss Dénes (1936. január 1. –2013. június 21.)

József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító.

„Emberpróba a versírás, a költészet. Jellempróba, lélekpróba. S csak akinek a fájdalomból is juttat annyit a sors, mint az örömből, az boldogul méltón - akár boldogtalanságában is. Csak akit úgy próbáltat meg a világ, hogy a gyönyörűségtől a szenvedésig ívelő égboltok alatt jár, napsütésekből szüntelen villámlásokba lépve át, annak elevenéből tép ki úgy szavakat, amelyek a papíron is föllüktetnek, mint az élő testből kiszakított szív, lobbant föl olyan látomásokat, amelyekbe beleborzongunk. Csak aki keserveit is úgy képes világgá sikoltani-dúdolni, hogy belerázkódik a föld, belesötétül a nap, annak irgalmaz az idő. Nem, nem az örökkévalóság; az EMBER ideje. Bordáink között fehér szelek fújnak, egyre többször átsüvítenek csontvelőig hatolóan az elmúlás didergető üzenetei. Árultatások és hűségek égetik-forrasztják emberré azt a masszát, amelynek éppen úgy részei silányságaink, mint erényeink. A költészet emberpróba, folytonos hétpróbáltatás. Nem betű, nem magánbeszéd, de közkiáltozás, közéneklés. Megbocsáthatatlan, amit hiábavalóan hányunk papírra. Júdás-tett harminc ezüstpénzért!”
Kiss Dénes

Csontváry Kosztka Tivadar (1853. július 5. – 1919. június 20.)


Magyar festő.

“Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.”

http://www.hung-art.hu/magyar/c/csontvar/index.html

Than Mór (1828. június 19. –1899. március 11.)


 
Festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/t/than/

Derkovits Gyula (1894. április 13. –1934. június 18.)


Festő és grafikus.
 

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03257.htm

Ferenczy Béni (1890. június 18. – 1967. június 2.)


Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.

http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/ferenczyb/ferenczyb.html

Ferenczy Noémi (1890. június 18. – 1957. december 20.)


Gobelinművész, festőművész, a legkiemelkedőbb magyar gobelinművészek egyike.

http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/ferenczyn/ferenczyn.html

Sütő András (1927. június 17. – 2006. szeptember 30.)

Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

“Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.”
(Sütő András)

http://www.pim.hu/object.6B2035C0-08C5-446E-8681-C20FC829B6E5.ivy

http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/04/460.html

85. Ünnepi könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok

2014. június 12-16.
 
'Az Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye.'

 
Az évtizedes múltra visszatekintő könyvünnep hagyományosan a magyar irodalom, jelesül a kortárs írók seregszemléje. Öt napon át a hazai és határon kívüli magyar könyvkiadók pavilonjaiban ismerkedhetnek meg a könyvszerető érdeklődők az erre az időszakra megjelentetett művekkel, amelyeket alkotóik dedikálnak az olvasóknak. A szervesen kapcsolódó gyermekkönyvnapok programjai és könyvei a kicsik és nagyobbak, az eljövendő felnőtt könyvszeretők figyelmére összpontosítanak.

Tersánszky Józsi Jenő (1888. szeptember 12. – 1969. június 12.)

Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.

“A fordítottját csináltam annak, amit gyermekkoromban. Akkor egész nap lebzseltem, és este sunyi, jámbor pofával somfordáltam szüleim elé. Itt meg a művészek között adtam a ledér, javíthatatlan szoknyavadászt és borisszát: de otthon, a négy fal között kétségbeesett komolysággal ültem a papír elé, és összeszorított fogakkal küzdöttem a kifejezéssel. … Olyat akartam írni, amilyet senki még. Nem volt mintám, nem volt esztétikám, mindent magamból merítettem, a legnagyobb küszködéssel és a legszentebb írói áhítattal.” (Tersánszky Józsi Jenő)

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/tersansz.htm

Kaffka Margit (1880. június 10. –1918. december 1.)

A magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója.

“Csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk.”

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/kaffka_margit.htm

A Nemzeti Összetartozás Napja

'Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény'

Juhász Gyula: Trianon (részlet)

https://www.youtube.com/watch?v=ENXaPp6zGqg

Feszty Árpád ( 1856. december 21. – 1914. június 1.)


Magyar festőművész.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/f/feszty/index.html

http://mek.oszk.hu/01500/01591/html/elemzes.htm

Balassi Bálint (1554. október 20. – 1594. május 30.)

A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.

“Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak”
Balassi Bálint: Egy katonaének (részlet)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Balassi.htm

Izsó Miklós (1831. szeptember 9. –1875. május 29.)


Szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/i/izso/

Mikszáth Kálmán (1847. január 16. – 1910. május 28.)

Író, újságíró, szerkesztő.

 
'Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.'
/Mikszáth Kálmán/

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikszath.htm

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.)

A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.
Mint a fegyenc, ki visszatérve
falujába, továbbra is csak hallgat,
szótlanul űl pohár bora előtt.
(Pilinszky János: Amiként kezdtem)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Pilinszky.htm

Orbán Ottó (1936. május 20. – 2002. május 26.)


Költő, esszéíró, műfordító.
 

'Korszakos jelentés nélkül a költészet csak modor. '
(Orbán Ottó - Az új avantgardhoz )

Ligeti Miklós (1871. május 19. – 1944. december 10.)


A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.

 
http://www.hung-art.hu/magyar/l/ligeti_m/index.html

Páskándi Géza (1933. május 18. – 1995. május 19.)

Író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista.

“Van, ami olvasandó, van, ami mondandó, de mind-mind megírandó, mert költészetben szégyen nincsen; akár a születés, akár a halál, oly szégyentelen a líra.“

(részlet a Tű foka c. kötetből)

http://vmek.niif.hu/02200/02227/html/03/1222.html

Dsida Jenő (1907. május 17. –1938. június 7.)

Erdélyi magyar költő.
 

http://www.youtube.com/watch?v=A-2oM-DYcbs
 

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/dsida.htm

Kavyamitra Maróti Györgyre emlékezve

Minden elveszett,
minden összetört:
óvatlan pillanat,
s már senki nem köszön,
és nem nyílik ajtó sehova.
Fénytelenedő nappalok,
 
csillagtalanodó éjek, s egy
reggelen
kilépek majd az Ajtón,
mely Sehová Sem vezet…
 
Kavyamitra Maróti György: Ajtó, mely Nem Vezet Sehova
 
Nyugodjon békében!

Megjelent!

Megjelent
 
M O O D E D G E
 
új videója, az
 
A N D A L U S I A N
S U N !
 

folyt.

Krúdy Gyula (1878. október 21. –1933. május 12.)


 
Író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
 

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Krudy.htm

Kányádi Sándor (1929. május 10. –)

Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

“A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni - a versekből, az irodalomból is azt kellene.”

http://www.pim.hu/object.217F966C-6108-4AE0-B9E6-0D1D929CA76D.ivy

Romhányi József (1921. március 8. – 1983. május 7.)

Író, költő, műfordító, érdemes művész.

'Felmordult a medve a sok rossz mackóvers hallatán:
- Ez mind kontár! Sarlatán!
Mit gügyögnek, locsognak
szerencsétlen bocsoknak!
Oly negédes némelyik,
hogy már szinte émelyít.
Te szent múzsa, irgalmazz,
milyen ócska rímhalmaz!'

Romhányi József : Medve tanköltemény (részlet)

Berzsenyi Dániel (1776. május 7. – 1836. február 24.)

'Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.'
(Berzsenyi Dániel)

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/berzsenyi.htm

Vajda János (1827. május 7. – 1897. január 17.)


Költő, író, publicista.
 

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Vajda.htm

Jókai Mór (1825. február 18. – 1904. május 5.)

Regényíró, a „nagy magyar mesemondó”

'A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.'

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jokai.htm

Radnóti Miklós (1909. május 5. – 1944. november 9.)


http://www.youtube.com/watch?v=cEq0AX4QDw0&feature=related

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Radnoti.htm

Lázár Ervin (1936. május 5. –2006. december 22.)

Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

“Mindenki maga állítja elő érdemeit, és csúfságait is persze. Hogy mi az érdem és mi a csúfság? Nem túl bonyolult, minden józan értelmű ember meg tudja ítélni, ha egy kis fáradságot szentel neki. Önmagát pedig mindenki kénytelen megítélni, ha akarja, ha nem. S mindenki igazi bírája: önmaga. Elfogultak, önimádók, tévelygők, aranyborjú-imádók? Akkor is van egy másodperc, egy sajgó sejtés, egy csöppnyi keserű íz, ami kikezdi a mondvacsinált örömöket, a látszatsikert, a látszatéletet. Ez a büntetés. Súlyosabb mindennél.”
(Napló 1988. július 11.)

Munkácsy Mihály (1844. február 20. – 1900. május 1.)


A XIX. századi realista festészet egyik legkiemelkedőbb képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/m/munkacsy/

Szerb Antal (1901. május 1. – 1945. január 27.)

Író, irodalomtörténész.

“Ha valamiben biztos vagyok, ha maradt még valami, amire azt a komoly szót használhatom, hogy 'szent hitem', akkor az az irodalom elkerülhetetlen, emberileg örök voltában való hit.”
(Szerb Antal: Könyvek és ifjúság elégiája)

http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Szerb_Antal/biography

Jékely Zoltán (1913. április 24. – 1982. március 19.)


Író, műfordító, József Attila-díjas költő.
 

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/296.html

Herman Lipót (1884. április 24. – 1972. július 1.)


Festő, grafikus. Munkácsy Mihály-díjas és érdemes művész.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/h/herman/index.html

Tömörkény István (1866. december 21. – 1917. április 24.)


Író, újságíró.
 

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/tomorken.htm

Zelk Zoltán (1906. december 18. – 1981. április 23.)

Baumgarten-díjas, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró.

Zelk Zoltán: Felelj, ha vagy!
 
Szélfútta levél a világ.
De hol az ág? de Ki az ág?

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/zelk.htm

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves dunapART-os alkotónak, olvasónak és látogatónak!

Kosztolányi Dezső: Húsvét
 
Már kék selyembe pompázik az égbolt,
tócsákba fürdenek alant a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő szárnyal át.
 
Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti meg.
 
S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton a föld,
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -
 
kelet felől egy sírnak mélyiből,
elrúgva a követ, fényes sebekkel
száll, száll magasba, föl az isten-ember.

Meghívó!

Nyitott Műterem Művészeti Klubja
(1076. Dózsa György út 46.)
nagy szeretettel meghívja Önt
2014. április 16-án, 14 órára
 
KODAY LÁSZLÓ
festőművész
MESÉS KÉPEK
című kiállítására
 
Köszöntőt mond Farkas Éva,
gitáron közreműködik
Tornai Péter
 
A kiállítás látogatható április 30-ig, naponta 10-17 óráig.

Váci Mihály (1924. december 25. – 1970. április 16.)

Költő, műfordító.

'Sokan kiáltoznak, s ha arra vágytok
hogy hallatsszon hangotok,
ti ne úgy legyetek hallhatóvá, hogy
a lármán túlharsogjatok:
- hajoljatok közel az emberek arcához,
s közelről, halkan szóljatok.'

Váci Miháy: Emberi közelségből /részlet/

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/vacim.htm

Illyés Gyula (1902. november 2. – 1983. április 15.)


Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító.

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Illyes.htm

Tóth Árpád (1886. április 14. – 1928. november 7.)

Költő, műfordító.

http://www.youtube.com/watch?v=A2BaUi8Fbpg

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Toth.htm

ÁPRILIS 11. A KÖLTÉSZET NAPJA

'Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fûszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.' J.A.: Nem én kiáltok /részlet/
 
Kép:
Cene gál István: Nem én kiáltok c. festménye

http://dunapart-cafe.net/index.php?page=picshow&id=24572&catid=main

József Attila (1905. április 11. – 1937. december 3.)

Posztumusz Kossuth és Baumgarten-díjas költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

http://dunapart-cafe.net/index.php?page=showasp&id=574&catid=main

József Attila: Óda c. verse, Wéber Ferenc előadásában

 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jozsef.htm

Márai Sándor (1900. április 11. – 1989. február 21.)

Író, költő, újságíró.

'A szavakat (...) pontosan kell használni az életben, ha azt akarjuk, hogy értékük legyen.'
/Márai S./

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Marai.htm

Hegedüs Géza (1912. május 14. – 1999. április 9.)


Író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus.

“Rá kell jönni, hogy a dolgokat megismerni nem kötelesség, hanem gyönyör.”
/Hegedüs Géza/
 

Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.)

Kossuth-díjas író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.

“Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!”

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/orkeny.htm

Juhász Gyula (1883. április 4. – 1937. április 6.)

“Szavak, csodálatos szavak,
Békítenek, lázítanak.
(...)
Szárnyalnak, mint a gondolat.
Görnyedve hordnak gondokat.

Világokat jelentenek.
Meghaltál, ha már nincsenek.”

J.Gyula: Szavak /részlet/

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Juhasz.htm

Barcsay Jenő (1900. január 14. – 1988. április 2.)


Kossuth-díjas magyar festő, grafikus.
 
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/barcsay/barcsay.html

Szabó Lőrinc (1900. március 31. – 1957. október 3.)


Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Szabo.htm

Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.)

Író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja.
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Kosztolanyi.htm

''A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az olvasó, aki olvassa.''

Janus Pannonius (1434. augusztus 29. – 1472. március 27.)


A magyar világi líra első jelentős képviselője.
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Janus.htm

'Látja magát az
Kit mindig a saját verse zenéje bűvöl?'
/J.P./

Bartók Béla (1881. március 25. – 1945. szeptember 26.)

A 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

http://www.youtube.com/watch?v=GkMhcfx5FvY

Hamvas Béla (1897. március 23. – 1968. november 7.)


Író, filozófus, esztéta.

“Ha nem találtad meg az igazi pozitív választ a kérdésedre, nem azt jelenti, hogy az a válasz nem létezik, hanem azt, hogy nem kerestél még eleget.“

MÁRCIUS 21. – A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA

Kosztolányi Dezső: Induló a költőkhöz
 
Ez itt az élet, hámor és kohó -
világ költői, ide jőjjetek,
testvéri szemmel, örökös merészek,
nézzétek itt az ősi lényeget.
Látjátok-e, a zöld asztal szövetjén,
ott ugrik a véletlen, mint a nyúl,
és kavarognak a szinek veszetten,
mint álmainkba, határtalanul.
Rémítve jönnek szörnyű figurák,
a feketék, a dörgő pirosak.
Ez itt az élet karneváli tánca,
borzongató és édes iszonyat,
költőszivünk sok kendőzött alakja,
a képzeletünk lángoló salakja
olvadva, sisteregve, feketén.
Ó élet, élet, roppant költemény,
most láthatunk mezítlenül, ragyogva - -
Mi kéj.
Mi őrjítő, mi szédítő - -
Mi mély.
 

(a fotón Ruppert János: A költészet múzsája című alkotása látható)

Kassák Lajos (1887. március 21. –1967. július 22.)


Költő, író, képzőművész, a magyar avantgarde legjelesebb képviselője.

http://www.hung-art.hu/magyar/k/kassak/index.html

Jékely Zoltán (1913. április 24. – 1982. március 19.)


Író, műfordító, József Attila-díjas költő.

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/296.html

Ferenczy Károly (1862. február 8. – 1917. március 18.)



A nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.

http://www.hung-art.hu/magyar/f/ferenc_k/

1848. március 15-re emlékezve

'... Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idõ, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!...'

(Petőfi Sándor: Nemzeti dal /részlet/)

http://www.youtube.com/watch?v=PBRjkmol1Iw&feature=related

Aba-Novák Vilmos (1894. március 15. – 1941. szeptember 29.)


Festő, grafikus.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/a/aba_nova/

Bernáth Aurél (1895. november 13. – 1982. március 13.)


Kossuth-díjas festőművész, grafikus.

http://www.hung-art.hu/magyar/b/bernath/

Than Mór (1828. június 19. –1899. március 11.)


Festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja.

http://www.hung-art.hu/magyar/t/than/

Bódi László /Cipő/ (1965. május 3. – 2013. március 11.)


 
http://www.youtube.com/watch?v=GCh719kB5Tk

Holló László (1887. március 6. – 1976. augusztus 14.)


Kossuth-díjas magyar festő. Az alföldi iskola egyik jeles képviselője.

http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/h/hollo/index.html

Kokas Ignác (1926. március 4. – 2009. november 11.)

A gesztusfestészet kiváló hazai képviselője.
 
'Van abban igazság, hogy a művészetet tanítani nem lehet. Azt viszont szentül hittem (sokat fáradoztam érte), lehet olyan szellemi, szakmai, emberi légkört teremteni, amiben a tehetség adományai megtermékenyülhetnek. Az sem volt könnyű - a mesternek - addig-addig settenkedni, hogy mindent a növendékek fedezzenek fel (pl. mi a különbség az imitáció és a megjelenítés között, vagy milyen szépen tud mesélni a szín és a vonal stb.) Nem elég tudni ezekről, birtokolni kell.'
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kokas_Ign%C3%A1c

Paál László (1846. július 30. – 1879. március 3.)


A barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátosan magyar egyénisége.

http://mek.oszk.hu/01400/01448/html/eletrajz.htm

Arany János (1817. március 2. – 1882. október 22.)

'Nekem áldott az a bölcső,
Mely magyarrá ringatott'

(Arany J.: Kozmopolita költészet - részlet)
 
http://www.youtube.com/watch?v=8Btn0MAqfW0

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/aranyj.htm

Zichy Mihály (1827. október 14. – 1906. március 1.)


 
Festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője.

http://www.hung-art.hu/magyar/z/zichy/index.html

Meghívó!

Szeretettel meghívjuk Önt és kedves Családját

KODAY LÁSZLÓ
Csokonai-díjas festőművész
kamarakiállításának megnyitójára.

A kiállítást megnyitja: Bertalan Tivadar képzőművész, író, az MMA rendes tagja, Újpest díszpolgára.

A megnyitó időpontja: 2014, február 28., péntek, 17 óra.
A kiállítás megtekinthető: 2014. március 28-ig.
Helyszíne: Közösségi Központ
2225 Üllő, Templom tér 3. (Városháza)
Közreműködik: Kalapos Folk Band és Orsós Ádám mesemondó.

Devecseri Gábor (1917. február 27. – 1971. július 31.)

“Csak szó vagyok. Hol is nyílhatna lényem
létre, ha nem Benned, te szép?
Éled a réten a vándor, ki naptól
föl nem perzselt földre csak néha lép.

Csak szó. De annak is tartalma tőled
árad belém. Nem érvel, csak ragyog,
csak létezik. Rád nézek és beszéd nem,
csak hang vagyok. Csak hallgatás vagyok.”

Devecseri Gábor: Csak szó vagyok (részlet)

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/devecser.htm

Berzsenyi Dániel (1776. május 7. – 1836. február 24.)


 
'Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.'
(Berzsenyi Dániel)

Február 21. - Az anyanyelv nemzetközi napja


Soha ne feledjük, amíg idegen nyelveket tudni szép, addig a hazait „lehetségig művelni” kötelesség! (Kölcsey Ferenc)


Gulácsy Lajos (1882. október 12. –1932. február 21.)


Művészete a preraffaelitizmus magyar változata, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét.

http://www.hung-art.hu/magyar/g/gulacsy/

Márai Sándor (1900. április 11. – 1989. február 21.)

'Írni sokféleképpen lehet. Van, aki egy szobában ül és ír, nem csinál semmi mást. Ezek boldogok. (...) Aztán vannak, akik úgy forgatják a tollat, mint a tőrt és kardot, vérrel írnak. (...) Ezek az írók, akiknek az írás csak eszköz, mert meg akarják változtatni a világot, ezek a boldogtalan írók, akik hatalmasok, mert van szellemük és erejük, de nincs bennük csend és áhítat, s ezért boldogtalanok. Ezek, akik le tudnak döfni egy szóval egy királyt, vagy a világrendet, de nem tudják kifejezni azt, ami az élet titkosabb értelme, az elragadtatást, hogy itt élünk a földön, a boldogságot, hogy nem vagyunk egyedül.'
(Márai Sándor)

Munkácsy Mihály (1844. február 20. – 1900. május 1.)


A XIX. századi realista festészet egyik legkiemelkedőbb képviselője.

 
http://www.hung-art.hu/magyar/m/munkacsy/

Jókai Mór (1825. február 18. – 1904. május 5.)


“Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek.”
 

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jokai.htm

Barabás Miklós (1810. február 10. – 1898. február 12.)


A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/b/barabas/index.html

Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.)

Író, újságíró

“Minden irodalmi irány jogosult, ha művészi nívón áll - kivéve az unalmast.” (M.F.)

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/mora.htm

Dési Huber István (1895. február 6. – 1944. február 25.)


Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus.

http://www.hung-art.hu/magyar/d/desi_hub/index.html

Kisfaludy Károly (1788. február 5. – 1830. november 21.)


 
Költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

 

'Szülőföldem szép határa!
Meglátlak e valahára?
A hol állok, a hol megyek,
Mindenkor csak feléd nézek.

Ha madár jön, tőle kérdem,
Virulsz-e még szülőföldem!
Azt kérdezem a felhőktől,
Azt a suttogó szellőktől'.

(Szülőföldem szép határa! részlet)

Csoóri Sándor (1930. február 3. –)

Költő, esszéíró, prózaíró.

“Amit megéltem: az voltam én,
naponkint más jaj, más öröm,
a halál közelében nagy szél,
nyársuhanás és hóözön“

Csoóri Sándor: Rejtett önarckép /részlet/

Szinyei Merse Pál (1845. július 4. – 1920. február 2.)


Festő, a magyar plein air festészet megteremtője.

http://www.hung-art.hu/magyar/s/szinyei/index.html

Eötvös József (1813. szeptember 3. – 1871. február 2.)

“S ilyen legyen dalom: egy villám fénye,
Egy könny, kimondva ezrek kínjait;

Kit nem hevít korának érzeménye,
Szakítsa ketté lantja húrjait.”

(Eötvös J.: ÉN IS SZERETNÉM... részlet)

 
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/eotvos.htm

Hollósy Simon (1857. február 2. – 1918. május 8.)


Festő, a nagybányai művésztelep alapító tagja.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/h/hollosy/index.html

Nagy László (1925. július 17. – 1978. január 30.)

Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Nagy.htm

https://www.youtube.com/watch?v=zZfWSlxxs0I

Czóbel Béla (1883. szeptember 4. – 1976. január 30.)


Kossuth-díjas magyar avantgárd festő.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/c/czobel/

Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17. – 1805. január 28.)

A magyar irodalom egyik legjelentősebb költője
 
'Bódult emberi nem, hát szabad létedre
Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?
Tiéd volt ez a főld, tiéd volt egészen,
Melyből most a kevély s fösvény dézmát vészen.
Mért szabtál hát határt önfiaid között;
Ládd-é már egymástól mind megkülönözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,
Miolta a miénk nevezet elűle.'
 
(Cs. V. M.: Az estve)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Csokonai.htm

Benczúr Gyula (1844. január 28. – 1920. július 16.)


Festő, a 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/b/benczur/index.html

Ady Endre (1877. november 22. – 1919. január 27.)


'Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.'

Tamkó Sirató Károly (1905. január 26. – 1980. január 1.)


József Attila-díjas magyar költő.
 
http://mek.niif.hu/01100/01149/html/tamko.htm

Fekete István (1900. január 25. –1970. június 23.)

Író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója.

“Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára.”

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Istv%C3%A1n

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

Kölcsey Ferenc, 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve, 1989 óta, január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.

http://www.youtube.com/watch?v=0Q6UFEjZBQk

' őrizzük meg a kultúránk ,
amire hazát, jövőt építhetünk '

Cseh Tamás (1943. január 22. – 2009. augusztus 7.)


http://www.youtube.com/watch?v=LYBw6XTcww4&list=PLA0F451AB89652973
 
http://www.cseh-tamas.hu/

Weöres Sándor (1913. június 22. – 1989. január 22.)


'Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.'

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Weores.htm

Madách Imre (1823. január 21. – 1864. október 5.)


 
' Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
Évmilliókra lesz tulajdonod.'

 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Madach.htm

Tornyai János (1869. január 18. – 1936. szeptember 20.)


 
Festő, az alföldi iskola kiemelkedő jelentőségű mestere.

http://www.hung-art.hu/magyar/t/tornyai/index.html

Szőnyi István (1894. január 17. – 1960. augusztus 30.)


 
Festőművész, grafikus.

http://www.hung-art.hu/magyar/s/szonyi/index.html

Vajda János (1827. május 7. – 1897. január 17.)


Költő, író, publicista.

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Vajda.htm

Mikszáth Kálmán (1847. január 16. – 1910. május 28.)


'Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.'

/Mikszáth Kálmán/

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikszath.htm

Barcsay Jenő (1900. január 14. – 1988. április 2.)


Kossuth-díjas magyar festő, grafikus.

http://www.hung-art.hu/magyar/b/barcsay/

Molnár Ferenc (1878. január 12. – 1952. április 1.)


Író, újságíró.
 
'Aki a gyermekek lelkében horgonyozta le írói dicsőségét, igen bölcsen cselekedett, emléke jó helyen van.' /Molnár F./
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/eletrajz/Molnar_Ferenc.htm

Medgyessy Ferenc (1881. január 10. – 1958. július 20.)


Kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész. A 20. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége.

Madarász Viktor (1830. december 14. – 1917. január 10.)



A legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.

Wass Albert (1908. január 8. — 1998. február 17.)

Erdélyi magyar író és költő.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=-RfBTW8SNFg
 
'... Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.
 
Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
 
Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad...'
 
(Wass Albert: Üzenet haza /részlet/)

Fazekas Mihály (1766. január 6. – 1828. február 23.)

'Hajdan ütlekkel magyarázták a mi atyáink,
Hogy mi az alsó rend törvénye? kinél az igazság? -
Aki erősebb vólt, ugyan az kényére bitangolt. -
A lepocsékolt nép dühös indúlatja kanóccal
Adta jelét olykor bosszújának; de oroszlány
Szíve kevésnek vólt, hogy mint Matyi visszapofozza,
Ami goromba csapást vett a zabolátlan erőtől.'
 
(Fazekas Mihály: Lúdas Matyi - A szerző az olvasókhoz /részlet/)

Petőfi Sándor (1823. január 1. – 1849. július 31.)

“Aki magyarul azt mondja: költő - mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni.'
 

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/petofi.htm

BÚÉK !!!!!! minden kedves dunapART-os alkotónak, látogatónak :)))

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén
 
Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

Békés, boldog Karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves alkotónknak és látogatónknak!

Szilágyi Domokos: Karácsony
 
A puha hóban, csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
Láthatatlanul ott a jel,
Hogy itt van újra a KARÁCSONY.
 
Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig e kis melegség,
Hisz arra született az ember,
Hogy szeressen és szeressék.
 
S hogy ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, hanem
A szívekben legyen KARÁCSONY.

(Kép: Neogrády Antal /tonibacsi/ : Karácsony c. festménye)

Kodály Zoltán (1882. december 16. – 1967. március 6.)

Háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató.
Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti.
 
'A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiterjedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait értjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.” (Kodály Zoltán)

http://www.youtube.com/watch?v=UNZqcey06Yc

Lotz Károly (1833. december 16. – 1904. október 13.)

Magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar falfestészet jelentős képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/l/lotz/index.html

József Attila (1905. április 11. – 1937. december 3.)

Posztumusz Kossuth és Baumgarten-díjas költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

http://dunapart-cafe.net/index.php?page=showasp&id=574&catid=main

József Attila: Óda c. verse, Wéber Ferenc előadásában

 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jozsef.htm

Könyvbemutató!


 
KÁVÉ KÉT HANGRA
 
2013.december 11-én, 18 órakor
a rengeteg RomKaféban (Budapest, IX., Tűzoltó u. 22.)
 
PETHES MÁRIA: Kivágott nyelvű harangok
 
és
 
KŐHALMI ILDIKÓ: Képek az idővonalon
 
című versesköteteinek bemutatója!
 
Közreműködik: Varga Ilona
A költőkkel beszélget: Farkas Molnár Péter

Kaffka Margit (1880. június 10. –1918. december 1.)


A magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója.

“Csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk.”

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/kaffka_margit.htm

Babits Mihály (1883. november 26. – 1941. augusztus 4.)

Költő, író, irodalomtörténész, műfordító.

“A régi írástudó az igazsággal és erkölccsel érvelt: a mai a lehetõségekkel és gazdasági összefüggésekkel.
... Az igazi írástudó hivatása épp az, hogy e gazdasági és egyéb praktikus lehetõségekre és szükségszerûségekre nem tekintve, ébren tartsa e földön a tiszta erkölcs és logika tekintélyét és tudatát.”
Babits Mihály: Az írástudók árulása 10. (részlet)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Babits.htm

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.)

A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.
Mint a fegyenc, ki visszatérve
falujába, továbbra is csak hallgat,
szótlanul űl pohár bora előtt.
(Pilinszky János: Amiként kezdtem)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Pilinszky.htm

Rippl-Rónai József (1861. május 23. –1927. november 25.)


 
A modern magyar festőművészet egyik vezéralakja.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/r/rippl-ro/index.html

Ady Endre (1877. november 22. – 1919. január 27.)

A XX. sz. magyar költészetének forradalmi megújítója, a legnagyobb magyar költők egyike..
 
'Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.'
 
Ady Endre: A Tűz csiholója - részlet

Vörösmarty Mihály (1800. december 1. – 1855. november 19.)

Költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
 
“Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.”
 
http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/253.html

Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17. – 1805. január 28.)


 
A magyar irodalom egyik legjelentősebb költője
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Csokonai.htm

Megjelent!

Megjelent
 
BÖRÖCZKI MIHÁLY
 
8. önálló verseskötete, IRKALAPOK címmel!
 
A kötet megrendelhető a
boroczki.mihaly@chello.hu
címen.

Kokas Ignác (1926. március 4. – 2009. november 11.)

A gesztusfestészet kiváló hazai képviselője.
 
'Van abban igazság, hogy a művészetet tanítani nem lehet. Azt viszont szentül hittem (sokat fáradoztam érte), lehet olyan szellemi, szakmai, emberi légkört teremteni, amiben a tehetség adományai megtermékenyülhetnek. Az sem volt könnyű - a mesternek - addig-addig settenkedni, hogy mindent a növendékek fedezzenek fel (pl. mi a különbség az imitáció és a megjelenítés között, vagy milyen szépen tud mesélni a szín és a vonal stb.) Nem elég tudni ezekről, birtokolni kell.'
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kokas_Ign%C3%A1c

Katona József (1791. november 11. – 1830. április 16.)


A magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Katona.htm

Radnóti Miklós (1909. május 5. – 1944. november 9.)


Magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Radnoti.htm
 
http://www.youtube.com/watch?v=ekAgbPmUFFs

Tóth Árpád (1886. április 14. – 1928. november 7.)


Költő, műfordító.

http://www.youtube.com/watch?v=A2BaUi8Fbpg

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Toth.htm

Erkel Ferenc (1810. november 7. – 1893. június 15.)


 
Zeneszerző, karmester, zongoraművész.
A nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője.
 
http://www.youtube.com/watch?v=trp5Ux_SntU

Hamvas Béla (1897. március 23. – 1968. november 7.)


Író, filozófus, esztéta.

“Ha nem találtad meg az igazi pozitív választ a kérdésedre, nem azt jelenti, hogy az a válasz nem létezik, hanem azt, hogy nem kerestél még eleget.“

Tisztelettel emlékezve!


 
http://www.youtube.com/watch?v=i367SC_eVG0&feature=related

 

 
grafika: Kelebi Kiss István

Emlékezzünk...

'... ma mindegy, hogy ki volt szegény, és ki gazdag,
a gyertya mindenhol csak koppanásig él,
kőből gőgös lángot hiába faragnak,
mert egyszer azt is porrá csókolja a szél...'
 
(Fövényi Sándor: Apámért /részlet/)
grafika: sleepwell

http://href.hu/x/iqkc

Gárdonyi Géza (1863. augusztus 3. – 1922. október 30.)


''Ma állapítottam meg teljes precizitással, hogy örök művek csak azok az irodalomban, amelyek minden korú, minden műveltségi fokú emberben azonos rezgést keltenek. Tehát a nagy mélységű művek, az örök emberi érzések azon művei, amelyek a végtelenséggel érintkeznek.''
 
(Gárdonyi Géza: Titkosnapló - Napló 1915-1922)

Kazinczy Ferenc (1759. október 27. – 1831. augusztus 23.)


Író, költő, a nyelvújítás vezéralakja.
 

http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/k/k10553.htm

1956. október 23-ra emlékezve!

„1956 október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek naplójában. A bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nem volt másik nap, amely világosabban mutatta volna az ember csillapíthatatlan igényét a szabadságra – bármily kicsi is az esély a sikerre, bármi legyen is az áldozat” (John F. Kennedy)

Méltósággal és tisztelettel őrizzük emlékét!

Arany János (1817. március 2. – 1882. október 22.)


Magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Arany.htm

Liszt Ferenc ( 1811. október 22. – 1886. július 31.)

A XIX. századi romantika legjelentősebb magyar zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze.
 
'... Vezércsillagom az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám...'

Krúdy Gyula (1878. október 21. –1933. május 12.)


 
Író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
 

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Krudy.htm
 

Meghívó!

Szeretettel meghívom Önt, kedves családját, barátait
kiállításom megnyitójára, s egyben kis könyvem
bemutatójára 2013. november 3-án 16 órakor az
Agria Park kiállítótermébe
(Törvényház utca 4. I. em.)
 
A rendezvény háziasszonya:
Teleki Klári művészetpártoló, támogató.
Köszöntőt mondanak:
Szőke István, az Agria Park Igazgatója
Megnyitja: Gál Sándor, a Kisdobos Környeztvédő
és Kulturális Egyesület, és egyben
Egri Közművelődési Tanács elnöke.
Közreműködnek:
Uzelman Mariann vezetésével a noszvaji
Figedy János Általános Iskola
zenetagozatos diákjai.
A kiállítás 2013. nov. 3-tól nov. 29.-ig,
10:00- 20:00 között tekinthető meg.
 
Támogatóink: a Kisdobos Környeztvédő és
Kulturális Egyesület,
a Fészer Kft.,
Bak Norbert borász,
Teleki Klári
 
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
D. Szűcs Rita

Déry Tibor (1894. október 18. – 1977. augusztus 18.)


Kossuth- és Baumgarten-díjas író.
 

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Dery.htm

Gulácsy Lajos (1882. október 12. –1932. február 21.)

Művészete a preraffaelitizmus magyar változata, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét.

http://www.hung-art.hu/magyar/g/gulacsy/

Ottlik Géza (1912. május 9. – 1990. október 9.)

Író, műfordító.
 
http://www.pim.hu/object.ffac4b44-60e0-4a02-a361-54d8c793e910.ivy

Tisztelettel az aradi vértanúk emléke előtt

* Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
* Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
* Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
* Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
* Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
* Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
* Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
* Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
* Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849)
* Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849)
* Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)
* Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)
* Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)

Szabó Magda (1917. október 5. – 2007. november 19.)

Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.
 
“A te életeden csak az Úr fordíthat, és ha fordítani akar, akkor már meg is tette, és elrendelte a születésed percében, elkárhozol e vagy üdvözülsz. Ami a születésed és a halálod között történik, az nem számít. Az csak egy pillanat.”
( Sz. Magda: Kiálts, város!/részlet/)
 
http://www.pim.hu/object.60A209D4-4AD3-4BBA-A418-4221B5DA8FA9.ivy

Madách Imre (1823. január 21. – 1864. október 5.)

' Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
Évmilliókra lesz tulajdonod.'

 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Madach.htm

Szabó Lőrinc (1900. március 31. – 1957. október 3.)

Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.
 
http://www.pim.hu/object.D1446C98-6CAD-474D-8508-A2E555A4144C.ivy

Szép Ernő (1884. június 30. – 1953. október 2.)


Költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző.
 
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14949.htm

Meghívó!

Az ÚJPESTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
tisztelettel meghívja Önt
 
Deák–Sárosi László KERESZTÚT c. könyvének bemutatójára
 
A könyvet B. Tóth Klára grafikái illusztrálják.
 
Az ünnepség időpontja:
2013. október 10. csütörtök, 18 óra
Helyszíne:
Újpesti Evangélikus Templom / Gyülekezeti Terem
Újpest, Lebstück Mária u. 36-38.

Sütő András (1927. június 17. – 2006. szeptember 30.)

Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

“Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.”
(Sütő András)

http://www.pim.hu/object.6B2035C0-08C5-446E-8681-C20FC829B6E5.ivy

http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/04/460.html

Benedek Elek (1859. szeptember 30. – 1929. augusztus 17.)

Újságíró, író, „a nagy mesemondó”.
 
'Mi hasznom benne?- én nem kérdezem. Csak ültetek a jövő nemzedéknek!'
(Benedek Elek: Öreg faültető éneke)
 
http://elek-apo.blogspot.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Elek

Aba-Novák Vilmos (1894. március 15. – 1941. szeptember 29.)

Magyar festő, grafikus.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/a/aba_nova/index.html

Csáth Géza (1887. február 13. –1919. szeptember 11.)

A magyar irodalom és művészet egyik legösszetettebb egyéniségű, tragikus sorsú alkotója.
 
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/csath.htm

Tompa Mihály (1817. szeptember 28. – 1868. július 30.)


Magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője.

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/tompa.htm

Kisfaludy Sándor (1772. szeptember 27. – 1844. október 28.)


“Nyelvünk nélkül egyenként ingadozó, gyökeret nem verhető, gyenge nádszálak vagyunk, melyeket a politikának legkisebb szelei kitekerhetnek: szóval, a nyelv lelke a nemzetnek.'
(Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei - Előszó)
 
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/kisfals.htm

Sinka István (1897. szeptember 24. –1969. június 17.)


Kossuth-díjas költő, író.
 
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13894.htm

Benedek Marcell (1885. szeptember 22. – 1969. május 30.)

Író, irodalomtörténész és műfordító.
 
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01513.htm

Faludy György (1910. szeptember 22. – 2006. szeptember 1.)

Kossuth-díjas költő, műfordító, író.
 
http://www.pim.hu/object.1CFDE8B2-BB8F-429E-9427-7B7E62EA323B.ivy

Tamási Áron (1897. szeptember 20. – 1966. május 26.)


Kossuth-díjas magyar író.
 
http://www.pim.hu/object.63236477-E454-42CC-9E43-6A4DE1CC7D37.ivy

Megjelent!

Megjelent D. Szűcs Rita: Só-liszt gyurma kerámia című kötete!
 
'Egyre jobban elfelejtjük a kézzel készített ajándékok értékét, és az alkotás örömét. A kreatív munka közben elszakadhatunk elgépiesedett világunktól, elindulhat a fantáziánk és gondolatban tovább ott van az, akinek szeretettel készítjük az ajándékát. Együtt dolgozni a gyerekeinkkel meghitt dolog, és közben egy jó beszélgetésre is jut idö. A készülődés, ajándékozás örömét, és lehetőségét próbálom visszaadni egy egyszerű mindenki által elsajátítható technikával, amit saját kezünk által tesszük varázslatossá. Sok színes fotóval, leírással.' (Sz.R.)
 
A kötet megrendelhető az alábbi linken:
 
http://hu.united-pc.eu/koenyvek/szakkoenyv-tanacsado/muveszetek/so-liszt-gyurma-keramia.html?L=3&cHash=96b7cf540aadb858116cdb3d98ed5103

Tersánszky Józsi Jenő (1888. szeptember 12. – 1969. június 12.)


Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/tersansz.htm

Izsó Miklós (1831. szeptember 9. –1875. május 29.)


Szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.

http://www.hung-art.hu/magyar/i/izso/

Móricz Zsigmond (1879. június 29. – 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.
 
“Mennyi ember van, aki fontosnak, szükségesnek, elkerülhetetlennek látja, hogy elmondja életét!
Csodálatos az emberekben a közlési vágy.”
Móricz Zsigmond
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Moricz.htm

Sánta Ferenc (1927. szeptember 4. – 2008. június 6.)


Kossuth-díjas magyar író.
 
“Megérteni akkor kezdünk valamit, amikor beszédünk tárgyává tesszük, és sajátunknak akkor mondhatjuk, amikor megtaláltuk a nevét.”

Szepes Mária (Budapest, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.)

Szepes Mária: Bizonyosság

Békülj ki magaddal. S a világ megbékül veled.
Tudom ez csaknem lehetetlen, a legnehezebb.
Az anyag csapdáját mégis elkerüli szellemed.

Szőnyi István (1894. január 17. – 1960. augusztus 30.)


Festőművész, grafikus.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/s/szonyi/index.html

Karinthy Frigyes (1887. június 25. – 1938. augusztus 29.)

Író, költő, műfordító.

“A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.”

Karinthy Frigyes

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Karinthy.htm

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

'Megváltóját szívből hitte,
jelzi sok cselekedet:
a kötelesség vezette
mindünkért s minden felett.
Király volt s hit apostola:
így rótt kétszeres adót;
mindig teste-lelke ura
s nem kényeztetője volt.
Mindig Uráért buzogva
fakadtak jótettei,
gyönyörű volt szál-alakja,
még szebbek erényei.'
 
István király verses históriája
Officium S. Stephani Regis Hungariae
 

Weöres Sándor fordítása /részlet/

Szász Endre (1926. január 7. – 2003. augusztus 18.)


Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus.
 

http://artportal.hu/lexikon/muveszek/szasz-endre-239

Déry Tibor (1894. október 18. – 1977. augusztus 18.)


Kossuth- és Baumgarten-díjas író.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Dery.htm

Benedek Elek (1859. szeptember 30. – 1929. augusztus 17.)

Újságíró, író, „a nagy mesemondó”.

'Mi hasznom benne?- én nem kérdezem. Csak ültetek a jövő nemzedéknek!'
(Benedek Elek: Öreg faültető éneke)

http://elek-apo.blogspot.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Elek

Juhász Ferenc (Biatorbágy, 1928. augusztus 16. –)

Költő, szerkesztő.
 
“Én ember vagyok, élnem kell, temetnem.
Látomás-hit agyból, szívből, betűből.
S adsz időt a teremtést befejeznem?“

Juhász Ferenc: A sóhajtalan sóhaj (részlet)

Holló László (1887. március 6. – 1976. augusztus 14.)

Kossuth-díjas magyar festő.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/h/hollo/

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884. július 1. – 1975. augusztus 14.)

Kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert, magyar szobrászművész.
 
http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/

Bródy Sándor (1863. július 23. – 1924. augusztus 12.)


Író, drámaíró és publicista.
 
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/brody.htm

Heltai Jenő (1871. augusztus 11. – 1957. szeptember 3.)


Író, költő, újságíró.
 
“A könyv mindenkinek ugyanazt mondja, de nem mindenki tudja olvasni.”
 
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/heltaij.htm

Kodolányi János (1899. március 13. – 1969. augusztus 10.)


A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója, világirodalmi rangú epikus.
 
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/kodolany.htm

Mikes Kelemen (1690 augusztusa – 1761. október 2.)

''Csak a mennyekből nem lehet leesni (...) De ezen a földön akármely magosra hágjon az ember, de csak le kell onnét szállani...''

(Mikes Kelemen: Törökországi levelek - 168. levél)
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikes.htm

Kölcsey Ferenc (1790. augusztus 8. – 1838. augusztus 23.)

A Himnusz költője.
 
“Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mivelni kötelesség.”
Kölcsey Ferenc
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Kolcsey.htm

Lengyel Dénes (1910. augusztus 7. – 1987. július 19.)


 
Író, irodalomtörténész.
 
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09390.htm

Babits Mihály (1883. november 26. – 1941. augusztus 4.)

Költő, író, irodalomtörténész, műfordító.
 
“A régi írástudó az igazsággal és erkölccsel érvelt: a mai a lehetõségekkel és gazdasági összefüggésekkel.
... Az igazi írástudó hivatása épp az, hogy e gazdasági és egyéb praktikus lehetõségekre és szükségszerûségekre nem tekintve, ébren tartsa e földön a tiszta erkölcs és logika tekintélyét és tudatát.”
Babits Mihály: Az írástudók árulása 10. (részlet)
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Babits.htm

Gárdonyi Géza (1863. augusztus 3. – 1922. október 30.)


''Ma állapítottam meg teljes precizitással, hogy örök művek csak azok az irodalomban, amelyek minden korú, minden műveltségi fokú emberben azonos rezgést keltenek. Tehát a nagy mélységű művek, az örök emberi érzések azon művei, amelyek a végtelenséggel érintkeznek.''

(Gárdonyi Géza: Titkosnapló - Napló 1915-1922)

Petőfi Sándor (1823. január 1.- 1849. július 31.)

“Aki magyarul azt mondja: költő - mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni.'
 

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/petofi.htm

Devecseri Gábor (1917. február 27. – 1971. július 31.)

“Csak szó vagyok. Hol is nyílhatna lényem
létre, ha nem Benned, te szép?
Éled a réten a vándor, ki naptól
föl nem perzselt földre csak néha lép.

Csak szó. De annak is tartalma tőled
árad belém. Nem érvel, csak ragyog,
csak létezik. Rád nézek és beszéd nem,
csak hang vagyok. Csak hallgatás vagyok.”

Devecseri Gábor: Csak szó vagyok (részlet)

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/devecser.htm

Tompa Mihály (1817. szeptember 28. – 1868. július 30.)


Magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője.
 
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/tompa.htm

Paál László (1846. július 30. – 1879. március 3.)


A barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátosan magyar egyénisége.

http://mek.oszk.hu/01400/01448/html/eletrajz.htm

Füst Milán (1888. július 17. – 1967. július 26.)

Kossuth-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta.

'Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatalan lángolás
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is.
Ne hagyd tehát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melyből származott'
 
Füst Milán: A magyarokhoz /részlet/

Szinyei Merse Pál (1845. július 4. – 1920. február 2.)


A magyar festészet egyik legnagyobb alakja, a hazai plein air festészet megteremtője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/s/szinyei/

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884. július 1. – 1975. augusztus 14.)

Kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert, magyar szobrászművész.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/k/kisfalu/

Móricz Zsigmond (1879. június 29. – 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.
 
“Mennyi ember van, aki fontosnak, szükségesnek, elkerülhetetlennek látja, hogy elmondja életét!
Csodálatos az emberekben a közlési vágy.”
Móricz Zsigmond
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Moricz.htm
 

Kriza János (1811. június 28. – 1875. március 26.)

Néprajzkutató, költő, műfordító.
 
'Össze kell gyűjteni a porba hullott vadrózsákat a jövendőbeli nemzedékek számára.'
Kriza János
 
http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/376.html

Táncsics Mihály (1799. április 21. – 1884. június 28.)

Író, publicista.
 
''Aki nem jól tanulja meg mesterségét: maga vallja kárát''
Táncsics Mihály
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1ncsics_Mih%C3%A1ly

Csernus Tibor (1927. június 27. – 2007. szeptember 7.)


Kossuth-díjas magyar grafikus és festő.
 
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/csernus-tibor-49

Marsall László (1933. november 3. – 2013. június 25.)

Kossuth-díjas magyar költő.
 
'Az íróembert ha a költészet meg-, és elhívottja lesz, határozóan átszövik gyerekkori élményei, elemi tapasztalások hálózatában él és mozog. Szemezni a békával a tormalevelek alatt, gombolyag madzaggal a kézben összekötözni a kert fáit-bokrait, összefűzni akkori univerzumát... A gyerek általános alany. Én-ségét az apa, anya, és a többi öregek jelenléte definiálja. Csodálkozik, hogy asztal körül ülnek, esznek-isznak és csak beszélnek. Ahelyett, hogy bújócskáznának, fogócskáznának. Ők az 'Igyekezz! Tanulj! Muszáj!' világában élnek...'
 
http://www.pim.hu/object.AD54DE63-2CD1-43C9-BB6F-D6DEEAE41A2F.ivy

Karinthy Frigyes (1887. június 25. – 1938. augusztus 29.)

Író, költő, műfordító.
 
“A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.”
Karinthy Frigyes
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Karinthy.htm

Örkény István (1912. április 5. – 1979. június 24.)

Kossuth-díjas író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.

“Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!”

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/orkeny.htm

Fekete István (1900. január 25. –1970. június 23.)

Író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója.
 
“Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára.”
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Istv%C3%A1n

Weöres Sándor (1913. június 22. – 1989. január 22.)

Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós.
 
“Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Weores.htm

Kiss Dénes (1936. január 1. –2013. június 21.)

József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító.
 
„Emberpróba a versírás, a költészet. Jellempróba, lélekpróba. S csak akinek a fájdalomból is juttat annyit a sors, mint az örömből, az boldogul méltón - akár boldogtalanságában is. Csak akit úgy próbáltat meg a világ, hogy a gyönyörűségtől a szenvedésig ívelő égboltok alatt jár, napsütésekből szüntelen villámlásokba lépve át, annak elevenéből tép ki úgy szavakat, amelyek a papíron is föllüktetnek, mint az élő testből kiszakított szív, lobbant föl olyan látomásokat, amelyekbe beleborzongunk. Csak aki keserveit is úgy képes világgá sikoltani-dúdolni, hogy belerázkódik a föld, belesötétül a nap, annak irgalmaz az idő. Nem, nem az örökkévalóság; az EMBER ideje. Bordáink között fehér szelek fújnak, egyre többször átsüvítenek csontvelőig hatolóan az elmúlás didergető üzenetei. Árultatások és hűségek égetik-forrasztják emberré azt a masszát, amelynek éppen úgy részei silányságaink, mint erényeink. A költészet emberpróba, folytonos hétpróbáltatás. Nem betű, nem magánbeszéd, de közkiáltozás, közéneklés. Megbocsáthatatlan, amit hiábavalóan hányunk papírra. Júdás-tett harminc ezüstpénzért!”
Kiss Dénes
 
Nyugodjon békében!

Csontváry Kosztka Tivadar (1853. július 5. – 1919. június 20.)


Magyar festő.
 
“Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.”
 
http://www.hung-art.hu/magyar/c/csontvar/index.html

Passuth László (1900. július 15. – 1979. június 19.)


Író, műfordító.
 
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/passuth.htm

Than Mór (1828. június 19. –1899. március 11.)


Festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja.

http://www.hung-art.hu/magyar/t/than/

Derkovits Gyula (1894. április 13. –1934. június 18.)


Festő és grafikus.
 
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03257.htm

Ferenczy Béni (1890. június 18. – 1967. június 2.)


Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.
 
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/ferenczyb/ferenczyb.html

Ferenczy Noémi (1890. június 18. – 1957. december 20.)


Gobelinművész, festőművész, a legkiemelkedőbb magyar gobelinművészek egyike.
 
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/ferenczyn/ferenczyn.html

Sütő András (1927. június 17. – 2006. szeptember 30.)

Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.
 
“Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.”
(Sütő András)
 
http://www.pim.hu/object.6B2035C0-08C5-446E-8681-C20FC829B6E5.ivy
 
http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/04/460.html

Tersánszky Józsi Jenő (1888. szeptember 12. – 1969. június 12.)

Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.
 
“A fordítottját csináltam annak, amit gyermekkoromban. Akkor egész nap lebzseltem, és este sunyi, jámbor pofával somfordáltam szüleim elé. Itt meg a művészek között adtam a ledér, javíthatatlan szoknyavadászt és borisszát: de otthon, a négy fal között kétségbeesett komolysággal ültem a papír elé, és összeszorított fogakkal küzdöttem a kifejezéssel. … Olyat akartam írni, amilyet senki még. Nem volt mintám, nem volt esztétikám, mindent magamból merítettem, a legnagyobb küszködéssel és a legszentebb írói áhítattal.” (Tersánszky Józsi Jenő)
 
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/tersansz.htm

Kaffka Margit (1880. június 10. –1918. december 1.)

A magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója.
 
“Csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk.”
 
http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/kaffka_margit.htm

84. Ünnepi könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok

'... Az Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye...'
 

Az évtizedes múltra visszatekintő könyvünnep hagyományosan a magyar irodalom, jelesül a kortárs írók seregszemléje. Öt napon át a hazai és határon kívüli magyar könyvkiadók pavilonjaiban ismerkedhetnek meg a könyvszerető érdeklődők az erre az időszakra megjelentetett művekkel, amelyeket alkotóik dedikálnak az olvasóknak. A szervesen kapcsolódó gyermekkönyvnapok programjai és könyvei a kicsik és nagyobbak, az eljövendő felnőtt könyvszeretők figyelmére összpontosítanak.

A Nemzeti Összetartozás Napja

'Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény'
 
Juhász Gyula: Trianon (részlet)
 
http://www.youtube.com/watch?v=5TIYgurgrp8

Feszty Árpád ( 1856. december 21. – 1914. június 1.)

Magyar festőművész.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/f/feszty/index.html
 
http://mek.oszk.hu/01500/01591/html/elemzes.htm

Balassi Bálint (1554. október 20. – 1594. május 30.)

A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.
 
“Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak”
Balassi Bálint: Egy katonaének (részlet)
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Balassi.htm

Izsó Miklós (1831. szeptember 9. –1875. május 29.)


Szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/i/izso/

Mikszáth Kálmán (1847. január 16. – 1910. május 28.)

Író, újságíró, szerkesztő.
 
'Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.'
/Mikszáth Kálmán/
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikszath.htm

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.)

A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
 
Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.
Mint a fegyenc, ki visszatérve
falujába, továbbra is csak hallgat,
szótlanul űl pohár bora előtt.
(Pilinszky János: Amiként kezdtem)
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Pilinszky.htm

Orbán Ottó (1936. május 20. – 2002. május 26.)

Költő, esszéíró, műfordító.
 
'Korszakos jelentés nélkül a költészet csak modor. '
(Orbán Ottó - Az új avantgardhoz )

Várnai Zseni (1890. május 25. – 1981. október 16.)

József Attila-díjas költő.
 
'Én magzatom, szép katona fiam,
Szíve vérével ír neked anyád,
Mióta a császár kenyerét eszed,
Vörösbe fordult itthon a világ!
Most készülünk a döntő, nagy csatára,
S ti lesztek ellenünk majd a sereg,
Ha ráuszítnak önnön véreidre,
Ne lőj fiam, mert én is ott leszek!'
 
Katona fiamnak /Várnai Zseni/ részlet

 
http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/03/460.html

Kiss Sándor (1925. május 24. – 1999. augusztus 6.)


 
Kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész.
 
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/kiss-sandor--1925-1999--szobrasz-5131
 

 
Szent Cecília dombormű (Kiss Sándor alkotása)

Ligeti Miklós (1871. május 19. – 1944. december 10.)

A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/l/ligeti_m/index.html

Páskándi Géza (1933. május 18. – 1995. május 19.)

Író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista.
 
“Van, ami olvasandó, van, ami mondandó, de mind-mind megírandó, mert költészetben szégyen nincsen; akár a születés, akár a halál, oly szégyentelen a líra.“
 
(részlet a Tű foka c. kötetből)
 
http://vmek.niif.hu/02200/02227/html/03/1222.html

Dsida Jenő (1907. május 17. –1938. június 7.)

Erdélyi magyar költő.
 
http://www.youtube.com/watch?v=A-2oM-DYcbs
 
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/dsida.htm

Krúdy Gyula (1878. október 21. –1933. május 12.)


Író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Krudy.htm

Kányádi Sándor (1929. május 10. –)

Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
 
“A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni - a versekből, az irodalomból is azt kellene.”
 
http://www.pim.hu/object.217F966C-6108-4AE0-B9E6-0D1D929CA76D.ivy

Berzsenyi Dániel (1776. május 7. – 1836. február 24.)

'Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.'
(Berzsenyi Dániel)
 
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/berzsenyi.htm

Vajda János (1827. május 7. – 1897. január 17.)


Költő, író, publicista.

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Vajda.htm

Romhányi József (1921. március 8. – 1983. május 7.)

Író, költő, műfordító, érdemes művész.
 
'Felmordult a medve a sok rossz mackóvers hallatán:
- Ez mind kontár! Sarlatán!
Mit gügyögnek, locsognak
szerencsétlen bocsoknak!
Oly negédes némelyik,
hogy már szinte émelyít.
Te szent múzsa, irgalmazz,
milyen ócska rímhalmaz!'
 
Romhányi József : Medve tanköltemény (részlet)
 

Lázár Ervin (1936. május 5. –2006. december 22.)

Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
 
“Mindenki maga állítja elő érdemeit, és csúfságait is persze. Hogy mi az érdem és mi a csúfság? Nem túl bonyolult, minden józan értelmű ember meg tudja ítélni, ha egy kis fáradságot szentel neki. Önmagát pedig mindenki kénytelen megítélni, ha akarja, ha nem. S mindenki igazi bírája: önmaga. Elfogultak, önimádók, tévelygők, aranyborjú-imádók? Akkor is van egy másodperc, egy sajgó sejtés, egy csöppnyi keserű íz, ami kikezdi a mondvacsinált örömöket, a látszatsikert, a látszatéletet. Ez a büntetés. Súlyosabb mindennél.”

Radnóti Miklós (1909. május 5. – 1944. november 9.)


http://www.youtube.com/watch?v=cEq0AX4QDw0&feature=related
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Radnoti.htm

Jókai Mór (1825. február 18. – 1904. május 5.)

Regényíró, a „nagy magyar mesemondó”
 
'A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.'
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jokai.htm

Munkácsy Mihály (1844. február 20. – 1900. május 1.)


A XIX. századi realista festészet egyik legkiemelkedőbb képviselője.

http://www.hung-art.hu/magyar/m/munkacsy/

Szerb Antal (1901. május 1. – 1945. január 27.)

Író, irodalomtörténész.
 
“Ha valamiben biztos vagyok, ha maradt még valami, amire azt a komoly szót használhatom, hogy 'szent hitem', akkor az az irodalom elkerülhetetlen, emberileg örök voltában való hit.”
(Szerb Antal: Könyvek és ifjúság elégiája)
 
http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Szerb_Antal/biography

Miért írunk verset?

Szeretettel meghívunk a költői estünkre a Csokonai Művelődési Központba május 10-én, pénteken 19 órától.
Laci a Deák-Sárosi

MoodEdge koncert

Sziasztok!
 
Örömmel jelentem be, hogy május első hetében hátrahagyom egy hétre Andalúziát és hazalátogatok Magyarországra. Természetesen ki nem hagynám, hogy találkozzak Veletek, így május 3-án a Tündérgyárban (új néven: Élesztő) tartok is egy koncertet amire szeretettel várlak!
 
Természetesen Bokodi Bálint szokás szerint csatlakozik hozzám a színpadon, az estet pedig Urbán Mátyás nyitja különleges Gitera produkciójával.
 

Csatlakozzatok a facebook eseményhez, hívjátok meg barátaitokat és osszátok meg, hogy minél többen legyünk:
https://www.facebook.com/events/121818701345706/?ref=22
 
Itt pedig az est promo videóját tekinthetitek meg:
http://www.youtube.com/watch?v=wwe2hmxzB08
 

Május 3-án találkozunk!

Tömörkény István (1866. december 21. – 1917. április 24.)


 
Író, újságíró.
 
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/tomorken.htm

Herman Lipót (1884. április 24. – 1972. július 1.)


Festő, grafikus. Munkácsy Mihály-díjas és érdemes művész.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/h/herman/index.html

Zelk Zoltán (1906. december 18. – 1981. április 23.)

Baumgarten-díjas, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró.
 
Zelk Zoltán: Felelj, ha vagy!

Szélfútta levél a világ.
De hol az ág? de Ki az ág?
 
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/zelk.htm
 

Váci Mihály (1924. december 25. – 1970. április 16.)

Költő, műfordító.
 
'Sokan kiáltoznak, s ha arra vágytok
hogy hallatsszon hangotok,
ti ne úgy legyetek hallhatóvá, hogy
a lármán túlharsogjatok:
- hajoljatok közel az emberek arcához,
s közelről, halkan szóljatok.'
 
Váci Miháy: Emberi közelségből /részlet/
 
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/vacim.htm

Illyés Gyula (1902. november 2. – 1983. április 15.)


 
Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Illyes.htm

Tóth Árpád (1886. április 14. – 1928. november 7.)

Költő, műfordító.
 
http://www.youtube.com/watch?v=A2BaUi8Fbpg
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Toth.htm

ÁPRILIS 11. A KÖLTÉSZET NAPJA

'A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivembõl folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.' J.A.: A Dunánál /részlet/
Kép:
Cene gál István: Nem én kiáltok c. festménye
 
http://dunapart-cafe.net/index.php?page=picshow&id=24572&catid=main
 

Versmaraton

Az év versei 2013 című kötetben szereplő kilencvenkét költő olvassa fel verseit a harmadik Versmaratonon, amelyet a költészet napján, április 11-én rendeznek meg 11 és 23 óra között Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán. A műsor ingyenesen látogatható, a www.mr1-kossuth.hu oldalon pedig a világ bármely részéről videóközvetítés formájában is követhető. A versek felolvasása után a közmédia munkatársai beszélgetnek az alkotókkal, így nem csak a magyar nyelv gyöngyszemeit, hanem azok alkotóit is megismerhetik a költészet kedvelői.

József Attila (1905. április 11. – 1937. december 3.)

Posztumusz Kossuth és Baumgarten-díjas költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
 
http://dunapart-cafe.net/index.php?page=showasp&id=574&catid=main
 
József Attila: Óda c. verse, Wéber Ferenc előadásában
 

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jozsef.htm

Márai Sándor (1900. április 11. – 1989. február 21.)

Író, költő, újságíró.
 
'A szavakat (...) pontosan kell használni az életben, ha azt akarjuk, hogy értékük legyen.'
/Márai S./
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Marai.htm

Hegedüs Géza (1912. május 14. – 1999. április 9.)

Író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus.
 
“Rá kell jönni, hogy a dolgokat megismerni nem kötelesség, hanem gyönyör.”
/Hegedűs Géza/

Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.)

Kossuth-díjas író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
 
“Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!”
 
http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/orkeny.htm

Juhász Gyula (1883. április 4. – 1937. április 6.)

“Szavak, csodálatos szavak,
Békítenek, lázítanak.
(...)
Szárnyalnak, mint a gondolat.
Görnyedve hordnak gondokat.
 
Világokat jelentenek.
Meghaltál, ha már nincsenek.”
 
J.Gyula: Szavak /részlet/
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Juhasz.htm

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves dunapART-os alkotónak, olvasónak és látogatónak!


Kosztolányi Dezső: Húsvét

Már kék selyembe pompázik az égbolt,
tócsákba fürdenek alant a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő szárnyal át.

Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti meg.

S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton a föld,
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -

kelet felől egy sírnak mélyiből,
elrúgva a követ, fényes sebekkel
száll, száll magasba, föl az isten-ember.

Szabó Lőrinc (1900. március 31. – 1957. október 3.)


Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Szabo.htm

Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.)

Író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja.
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Kosztolanyi.htm
 
''A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az olvasó, aki olvassa.''

Janus Pannonius (1434. augusztus 29. – 1472. március 27.)


 
A magyar világi líra első jelentős képviselője.
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Janus.htm
 
'Látja magát az
Kit mindig a saját verse zenéje bűvöl?'
/J.P./

Bartók Béla (1881. március 25. – 1945. szeptember 26.)

A 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
 
http://www.youtube.com/watch?v=GkMhcfx5FvY
 
(kép: sleepwell)

Hamvas Béla (1897. március 23. – 1968. november 7.)

Író, filozófus, esztéta.
 
“Ha nem találtad meg az igazi pozitív választ a kérdésedre, nem azt jelenti, hogy az a válasz nem létezik, hanem azt, hogy nem kerestél még eleget.“

MÁRCIUS 21. – A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA

Kosztolányi Dezső: Induló a költőkhöz

Ez itt az élet, hámor és kohó -
világ költői, ide jőjjetek,
testvéri szemmel, örökös merészek,
nézzétek itt az ősi lényeget.
Látjátok-e, a zöld asztal szövetjén,
ott ugrik a véletlen, mint a nyúl,
és kavarognak a szinek veszetten,
mint álmainkba, határtalanul.
Rémítve jönnek szörnyű figurák,
a feketék, a dörgő pirosak.
Ez itt az élet karneváli tánca,
borzongató és édes iszonyat,
költőszivünk sok kendőzött alakja,
a képzeletünk lángoló salakja
olvadva, sisteregve, feketén.
Ó élet, élet, roppant költemény,
most láthatunk mezítlenül, ragyogva - -
Mi kéj.
Mi őrjítő, mi szédítő - -
Mi mély.

 
(a fotón Ruppert János: A költészet múzsája című alkotása látható)

Kassák Lajos (1887. március 21. –1967. július 22.)


Költő, író, képzőművész, a magyar avantgarde legjelesebb képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/k/kassak/index.html

Jékely Zoltán (1913. április 24. – 1982. március 19.)


 
Író, műfordító, József Attila-díjas költő.
 
http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/296.html

Ferenczy Károly (1862. február 8. – 1917. március 18.)


 
A nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/f/ferenc_k/

Bősze Emil Miklós (1949 - 2013)


Nyugodjon békében!

1848. március 15-re emlékezve

'... Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idõ, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!...'
 
(Petőfi Sándor: Nemzeti dal /részlet/)
 
http://www.youtube.com/watch?v=PBRjkmol1Iw&feature=related

Aba-Novák Vilmos (1894. március 15. – 1941. szeptember 29.)


Festő, grafikus.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/a/aba_nova/

Bernáth Aurél (1895. november 13. – 1982. március 13.)

Kossuth-díjas festőművész, grafikus.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/b/bernath/

Bódi László /Cipő/ (1965. május 3. – 2013. március 11.)

Nyugodjon békében!
 
http://www.youtube.com/watch?v=GCh719kB5Tk

Than Mór (1828. június 19. –1899. március 11.)

Festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/t/than/

Holló László (1887. március 6. – 1976. augusztus 14.)


Kossuth-díjas magyar festő. Az alföldi iskola egyik jeles képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/h/hollo/index.html

Kokas Ignác (1926. március 4. – 2009. november 11.)

A gesztusfestészet kiváló hazai képviselője.

'Van abban igazság, hogy a művészetet tanítani nem lehet. Azt viszont szentül hittem (sokat fáradoztam érte), lehet olyan szellemi, szakmai, emberi légkört teremteni, amiben a tehetség adományai megtermékenyülhetnek. Az sem volt könnyű - a mesternek - addig-addig settenkedni, hogy mindent a növendékek fedezzenek fel (pl. mi a különbség az imitáció és a megjelenítés között, vagy milyen szépen tud mesélni a szín és a vonal stb.) Nem elég tudni ezekről, birtokolni kell.'

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kokas_Ign%C3%A1c

Paál László (1846. július 30. – 1879. március 3.)


A barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátosan magyar egyénisége.
 
http://mek.oszk.hu/01400/01448/html/eletrajz.htm

Arany János (1817. március 2. – 1882. október 22.)

'Nekem áldott az a bölcső,
mely magyarrá ringatott.'
 
http://www.youtube.com/watch?v=8Btn0MAqfW0
 
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/aranyj.htm

Zichy Mihály (1827. október 14. – 1906. március 1.)

Festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/z/zichy/index.html

Devecseri Gábor (1917. február 27. – 1971. július 31.)

“Csak szó vagyok. Hol is nyílhatna lényem
létre, ha nem Benned, te szép?
Éled a réten a vándor, ki naptól
föl nem perzselt földre csak néha lép.
 
Csak szó. De annak is tartalma tőled
árad belém. Nem érvel, csak ragyog,
csak létezik. Rád nézek és beszéd nem,
csak hang vagyok. Csak hallgatás vagyok.”
 
Devecseri Gábor: Csak szó vagyok (részlet)
 
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/devecser.htm

Meghívó!

A Petőfi Irodalmi Múzeum
szeretettel meghívja Önt és kedves Barátait
2013. február 26-án kedden 18 órakor
Páll Lajos költő, festőművész emlékére
Sóvidék (Erdély)
című irodalmi, zenei estjére
Vendégek: Király Farkas költő, Láng Eszter költő, képzőművész, Tófalvi Zoltán író, történész
Közreműködik: Havas Judit előadóművész, Németh Viktor zeneszerző-előadóművész
Az est házigazdája Deák-Sárosi László költő

Helye: Petőfi Irodalmi Múzeum,Bp. V.Károlyi u. 16.
A rendezvény támogatója a Magyar Művészeti Akadémia.

In memoriam Reisz Tamás


Nyugodjon békében!

Berzsenyi Dániel (1776. május 7. – 1836. február 24.)


'Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.'
(Berzsenyi Dániel)

Február 21. - Az anyanyelv nemzetközi napja


Soha ne feledjük, amíg idegen nyelveket tudni szép, addig a hazait „lehetségig művelni” kötelesség! (Kölcsey Ferenc)
 

Gulácsy Lajos (1882. október 12. –1932. február 21.)

Művészete a preraffaelitizmus magyar változata, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/g/gulacsy/

Márai Sándor (1900. április 11. – 1989. február 21.)

'Írni sokféleképpen lehet. Van, aki egy szobában ül és ír, nem csinál semmi mást. Ezek boldogok. (...) Aztán vannak, akik úgy forgatják a tollat, mint a tőrt és kardot, vérrel írnak. (...) Ezek az írók, akiknek az írás csak eszköz, mert meg akarják változtatni a világot, ezek a boldogtalan írók, akik hatalmasok, mert van szellemük és erejük, de nincs bennük csend és áhítat, s ezért boldogtalanok. Ezek, akik le tudnak döfni egy szóval egy királyt, vagy a világrendet, de nem tudják kifejezni azt, ami az élet titkosabb értelme, az elragadtatást, hogy itt élünk a földön, a boldogságot, hogy nem vagyunk egyedül.'
(Márai Sándor)

Munkácsy Mihály (1844. február 20. – 1900. május 1.)

A XIX. századi realista festészet egyik legkiemelkedőbb képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/m/munkacsy/

Jókai Mór (1825. február 18. – 1904. május 5.)

“Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek.”
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jokai.htm

Barabás Miklós (1810. február 10. – 1898. február 12.)


A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/b/barabas/index.html

Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.)

Író, újságíró
 
“Minden irodalmi irány jogosult, ha művészi nívón áll - kivéve az unalmast.”
 
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/mora.htm

Dési Huber István (1895. február 6. – 1944. február 25.)


Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/d/desi_hub/index.html

Kisfaludy Károly (1788. február 5. – 1830. november 21.)


 
Költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.
 

 
'Szülőföldem szép határa!
Meglátlak e valahára?
A hol állok, a hol megyek,
Mindenkor csak feléd nézek.
 
Ha madár jön, tőle kérdem,
Virulsz-e még szülőföldem!
Azt kérdezem a felhőktől,
Azt a suttogó szellőktől'.
 
(Szülőföldem szép határa! részlet)
 

Csoóri Sándor (1930. február 3. –)

Költő, esszéíró, prózaíró.
 
“Amit megéltem: az voltam én,
naponkint más jaj, más öröm,
a halál közelében nagy szél,
nyársuhanás és hóözön“
 
Csoóri Sándor: Rejtett önarckép /részlet/

Szinyei Merse Pál (1845. július 4. – 1920. február 2.)


Festő, a magyar plein air festészet megteremtője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/s/szinyei/index.html
 

Eötvös József (1813. szeptember 3. – 1871. február 2.)

“S ilyen legyen dalom: egy villám fénye,
Egy könny, kimondva ezrek kínjait;
 
Kit nem hevít korának érzeménye,
Szakítsa ketté lantja húrjait.”
 
(Eötvös J.: ÉN IS SZERETNÉM... részlet)
 

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/eotvos.htm

Hollósy Simon (1857. február 2. – 1918. május 8.)

Festő, a nagybányai művésztelep alapító tagja.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/h/hollosy/index.html

Nagy László (1925. július 17. – 1978. január 30.)

Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Nagy.htm
 
https://www.youtube.com/watch?v=zZfWSlxxs0I

Czóbel Béla (1883. szeptember 4. – 1976. január 30.)

Kossuth-díjas festőművész, a nagybányai művésztelep alkotója, több magyar és nemzetközi avantgárd műhely képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/c/czobel/index.html

Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17. – 1805. január 28.)

'Bódult emberi nem, hát szabad létedre
Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?
Tiéd volt ez a főld, tiéd volt egészen,
Melyből most a kevély s fösvény dézmát vészen.
Mért szabtál hát határt önfiaid között;
Ládd-é már egymástól mind megkülönözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,
Miolta a miénk nevezet elűle.'

(Cs. V. M.: Az estve)
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Csokonai.htm

Benczúr Gyula (1844. január 28. – 1920. július 16.)

Festő, a 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/b/benczur/index.html

Ady Endre (1877. november 22. – 1919. január 27.)


'Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.'


M E G H Í V Ó

A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti
Társaság
meghívja Önt
2013. január 28-án, 18 órára
 
KOOSÁN ILDIKÓ
költő, műfordító
irodalmi estjére
 
Az idő sodrásában
c. könyvének bemutatójára
 
A rendezvény helye:
Weöres Sándor Színház
stúdiószínpad
Szombathely, Akacs M. u. 7
 
A szerzővel beszélget:
Gyimesi László
író, költő
 
Közreműködnek:
Németh Judit és Szabó Tibor
színművészek
 
A belépés díjtalan

M E G H Í V Ó

Szeretettel meghívom Önt és kedves barátait
 
Koday László
Csokonai-díjas festőművész
kiállításának megnyitójára, 2013. jan. 25-én, 18 órára.
 
Megnyitja: Pilaszanovics Irén művészettörténész
Centrál kávéház, 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 9.

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

Kölcsey Ferenc, 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve, 1989 óta, január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.
 
http://www.youtube.com/watch?v=0Q6UFEjZBQk
 
' őrizzük meg a kultúránk ,
amire hazát, jövőt építhetünk '

Cseh Tamás (1943. január 22. – 2009. augusztus 7.)


http://www.youtube.com/watch?v=I_k6kKSBiRA
 
http://www.cseh-tamas.hu/

Weöres Sándor (1913. június 22. – 1989. január 22.)

'Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.'
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Weores.htm
 

Madách Imre (1823. január 21. – 1864. október 5.)

' Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
Évmilliókra lesz tulajdonod.'
 

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Madach.htm

Tornyai János (1869. január 18. – 1936. szeptember 20.)


Festő, az alföldi iskola kiemelkedő jelentőségű mestere.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/t/tornyai/index.html

Szőnyi István (1894. január 17. – 1960. augusztus 30.)


Festőművész, grafikus.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/s/szonyi/index.html

Vajda János (1827. május 7. – 1897. január 17.)


Költő, író, publicista.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Vajda.htm

Mikszáth Kálmán (1847. január 16. – 1910. május 28.)

'Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.'
 
/Mikszáth Kálmán/
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikszath.htm

Barcsay Jenő (1900. január 14. – 1988. április 2.)

Kossuth-díjas magyar festő, grafikus.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/b/barcsay/

Medgyessy Ferenc (1881. január 10. – 1958. július 20.)


Kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész. A 20. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége.

Madarász Viktor (1830. december 14. – 1917. január 10.)


 
A legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.

Wass Albert erdélyi magyar író és költő 1908. január 8. — 1998. február 17.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=-RfBTW8SNFg

'... Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.

Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad...'

BÚÉK !!!!!! minden kedves dunapART-os alkotónak, látogatónak :)))

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!
 
/Grafika: Kelebi Kiss István /

Békés, boldog Karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves alkotónknak és látogatónknak!

Szilágyi Domokos: Karácsony

A puha hóban, csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
Láthatatlanul ott a jel,
Hogy itt van újra a KARÁCSONY.

Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig e kis melegség,
Hisz arra született az ember,
Hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, hanem
A szívekben legyen KARÁCSONY.
 
(Kép: Gergely Árpád: Lépcső a patakhoz c. festménye)

Kodály Zoltán (1882. december 16. – 1967. március 6.)

'A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiterjedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait értjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.” (Kodály Zoltán)
 
http://www.youtube.com/watch?v=UNZqcey06Yc

Meghívó!

Tisztelettel meghívom Önt és családját, valamint barátait a 2012. december 11-én 18 órakor kezdődő
 
ÁPRILY LAJOS és PÁLL LÁSZLÓ emlékestre
 
és egyben az 'Üzenet, másképp' című CD élő bemutatójára.
 
Helyszín: 1181 Budapest, Városház u. 16.
 
Deák-Sárosi László

Meghívó!

A Petőfi Irodalmi Múzeum és az Orpheusz Kiadó szeretettel meghívja Önt, kedves családját és barátait
 
ÁPRILY LAJOS születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi estjére.
 
Ideje: 2012.december 05, 18 óra
Helyszíne: a Petőfi Irodalmi Múzeum díszterme
1053 Budapest, Károlyi Mihály út.16

József Attila (1905. április 11. – 1937. december 3.)

Ma, december 3-án, József Attila halálának 75. évfordulóján, eszembe jutott számtalan zseniális gondolata, melyek az idők végezetéig, vagy inkább az idők végtelenségéig, mind örökérvényűek.
Ez a maradandó művészet! Ez a MŰVÉSZET!
 
József Attila költészetében az első jelentős költői hitvallás a ‘Nem én kiáltok’ kötet címadó versében található. /sleeepwell/
 
NEM ÉN KIÁLTOK
 
Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe -
Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
Meddő anyánk gyerekért könyörög.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.
 
/József Attila - 1924/
 
fotógrafika: sleepwell

Megjelent!

Megjelent
 
KŐHALMI ILDIKÓ
 
NARANCS GALAXIS című verskötete.
 
Megrendelhető a narancsgalaxis@gmail.com címen!

Megjelent!

Az „E-book Könyvház és Kiadó”-nál megjelent a „Palackposta” c. verskötetem.

Az érdeklődők viszonylag olcsón (kis adminisztrációval) letölthetik.
 
Üdvözlettel
Bátai Tibor
 
http://e-konyvbolt.eu/shop/batai-tibor-palackposta/

Megjelent!

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár tisztelettel meghívja Önt és családját
 
2012. november 30-án 17 órára
a könyvtár előadótermébe
 
BÖRÖCZKI MIHÁLY
 
LÁBNYOMAIM
 
című verseskötetének szerzői estjére
Az est házigazdája Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész
 
Az est közreműködői
 
Büki Boglárka versmondó
Csonka Ernő festőművész
Zsapka Attila énekmondó
 
A kötettel kapcsolatban érdeklődni a szerző e-mail címén lehet.
 
boroczki.mihaly@chello.hu
 

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.)

Pilinszky János: Amiként kezdtem

Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.
Mint a fegyenc, ki visszatérve
falujába, továbbra is csak hallgat,
szótlanul űl pohár bora előtt.

Ady Endre (1877. november 22. – 1919. január 27.)


https://www.youtube.com/watch?v=ht9s4a40t2o&feature=related

Meghívó!

Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait
2012. november 30-án, pénteken 18 órára
(Petőfi Sándor Művelődési Ház, Csömör, Vörösmarty utca 1.)
 
KODAY LÁSZLÓ Csokonai-díjas festőművész
'Mesés képek' kiállításának megnyitójára!

Áprily Lajos (1887. november 14. – 1967. augusztus 6.)


https://www.youtube.com/watch?v=yqSiIw8Y_X4

Megjelent!

Az „E-book Könyvház és Kiadó”-nál megjelent a „Stációk” c. verskötetem.
Az érdeklődők viszonylag olcsón (kis adminisztrációval) letölthetik.
 
Üdvözlettel
Bátai Tibor
 
http://e-konyvbolt.eu/shop/batai-tibor-staciok/

Radnóti Miklós (1909. május 5. – 1944. november 9.)


http://www.youtube.com/watch?v=cEq0AX4QDw0&feature=related

Tisztelettel emlékezve!

http://www.youtube.com/watch?v=i367SC_eVG0&feature=related
 

 

 

grafika: Kelebi Kiss István

Emlékezzünk...

'... ma mindegy, hogy ki volt szegény, és ki gazdag,
a gyertya mindenhol csak koppanásig él,
kőből gőgös lángot hiába faragnak,
mert egyszer azt is porrá csókolja a szél...'
Fövényi Sándor
 
http://href.hu/x/iqkc

Gárdonyi Géza (1863. augusztus 3. – 1922. október 30.)

'... Bármerre jártam az isten háta mögött, ezt a különbözõ embereket összeforrasztó népdalkultúrát és a vele járó jellemzõen magyar és jellemzõen vidéki etikettet mindenütt megtaláltam. Gárdonyi Géza verseiben ez a kultúra, ez a romantika, ez a népdal vonul át - nem Petõfi Sándor és Arany János egészséges népdala -, hanem a polgári osztály dekadens népdala, amely bomlaszt, különccé tesz, ríkat, a fáradt népdal. Itt a fáradtság nemesedést jelent. A városi költészethez, amelyet a legújabb nemzedék fejlesztett ki, átmenetet alkotnak ezek a versek, amelyek nem népiesek a szó régi értelmében és nem városiak a szó mai értelmében, csupán egy kisvárosi remete nemes álmai...'
Kosztolányi Dezsõ

1956. október 23-ra emlékezve!

„1956 október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek naplójában. A bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nem volt másik nap, amely világosabban mutatta volna az ember csillapíthatatlan igényét a szabadságra – bármily kicsi is az esély a sikerre, bármi legyen is az áldozat” (John F. Kennedy)
 
Méltósággal és tisztelettel őrizzük emlékét!

Magyar Festészet Napja – október 18.

Sokan valljuk: a festészet ünnep.

2002 óta hazánkban rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját, Szent Lukács névnapján, aki a festők védőszentje. Ez a nap a fénynek, a színeknek, a formáknak és ritmusoknak, az élő festészetnek az ünnepe!

Tisztelettel az aradi vértanúk emléke előtt

* Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
* Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
* Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
* Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
* Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
* Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
* Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
* Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
* Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849)
* Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849)
* Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)
* Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)
* Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)

A zene világnapja

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsának határozata alapján, Yehudi Menuhin hegedűművész és az UNESCO zenei tanácsának kezdeményezésére 1975 óta ünneplik a zenei világnapot. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését.
 
http://www.youtube.com/watch?v=wSKCIYZ5mIU

Önálló előadói est

Dátum: 2012.09.21.
Helyszín: 1136 Budapest, Tátra u. 22. LilaKöd Könyveskávézó
 
Minden érdeklődőt szeretettel várok!
Lohonyai Zoltán /Loho/

FALUFÉNYEK

Az „E-book Könyvház és Kiadó”-nál megjelent a „FALUFÉNYEK” verskötetem.
Az érdeklődők viszonylag olcsón (kis adminisztrációval) letölthetik.
Üdv. És béke!
Mityka

SZÉLEVILÁG

Az „E-book Könyvház és Kiadó”-nál megjelent a „SZÉLEVILÁG” verskötetem.
Az érdeklődők viszonylag olcsón (kis adminisztrációval) letölthetik.
Üdv. És béke!
Mityka

A magyar dal napja


'... Ami fontos, az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindenki másmilyen,
a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép!...''
 
/Dés László/

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Országos Vándorgyűlése. Eger, 2012. augusztus 24-26.


 
'Minden műnek akkora az értéke, amekkora rezgést kelthet a szívekben.'
/Gárdonyi Géza/
 

Fotógrafika: sleepwell

Kölcsey Ferenc (1790-1838)

Kölcsey Ferenc: EMLÉKLAPRA

Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak
Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT.
 
1833. június 14.

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

'Ím eljött az áldott új nap
zengő üdvös ünnepe
szent királyunk-Istvánunknak!
Míg tart e világ heve,
örvendjen, ki őáltala
lőn Urunk örököse
s érdeméből nyeri vala,
hogy a mennynek részese ...'

Juhász Ferenc (Biatorbágy, 1928. augusztus 16. –) költő, szerkesztő


'... Én ember vagyok, élnem kell, temetnem.
Látomás-hit agyból, szívből, betűből.
S adsz időt a teremtést befejeznem?...'
 
(részlet)

Áprily Lajos (1887. november 14. – 1967. augusztus 6.)

ÁPRILY LAJOS: Életrajz

Aznap sokáig néztem künn a holdat,
fátylak futását, rezgő csillagot,
s a magasságok szikrázó zenéje
elhullatott egy hangulat-magot.
 

Vers lett belőle. Kósza vers: dalolva,
rádió-szárnyon járta be a Tért.
Nosztalgiás vers volt: a csillagokba
a rádió-hullámon visszatért.

Gárdonyi Géza (1863. augusztus 3. – 1922. október 30.)


http://mek.oszk.hu/00600/00656/html/

Koncert

Utolsó hazai MoodEdge koncert, vendég: Köteles Leander a „Leander Rising” zenekarból
 
Jó hír és rossz hír...
 
Örülök, hiszen ismét találkozhatunk július 27-én a Tündérgyár szabadtéri teraszán Veletek, ráadásul egy olyan zseniális vendégelőadó lép majd velünk színpadra, akit biztosan mindannyian ismertek...ő nem más, mint KÖTELES LEANDER a 'Leander Rising' zenekarból. Komoly kis piano és ének dallamokra lehet számítani...
Leander: http://www.youtube.com/watch?v=Xdapj7zM2W0
 
Ami miatt viszont kicsit szomorú vagyok: valószínűleg ez lesz az utolsó hazai MoodEdge koncert egy darabig, mivel elég valószínű, hogy...
 
folytatás...

Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.)


 
'Minden irodalmi irány jogosult, ha művészi nívón áll - kivéve az unalmast.'
 
Móra Ferenc

Füst Milán (1888. július 17 – 1967. július 26)

Füst Milán: A magyarokhoz /részlet/
 
'Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatalan lángolás
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is.
Ne hagyd tehát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melyből származott'

FIGYELEM!

Tisztelettel kérünk MINDENKIT, hogy csak művészi értékű alkotásokat töltsön fel a KÉPGALÉRIÁBA!

Ezentúl a feltöltött képek minőségét, témaköri besorolását szigorúbban fogjuk elbírálni. Ezzel egyidőben folyamatosan ellenőrizzük a galériákat, és jelzés nélkül töröljük a népszerűtlen, technikailag kifogásolható képeket, legyen az festmény, fotó vagy egyéb más kép!

Azok a képek, melyek nem hordoznak művészi értéket, technikai próbálgatások, gyakorlások, gyenge rajzok, átlagos, semmitmondó, hibás fényképek, megkérdőjelezhető másolatok, giccsek,... törlésre kerülnek!
Felhívjuk MINDENKI figyelmét, hogy a dunapART café, Irodalmi és Művészeti portál, ahol az a MINIMÁLIS ELVÁRÁS, hogy művészi értékű munkák kerüljenek bemutatásra. Művészi értékteremtés az, amikor az alkotás tartalmi és formai sajátosságai elérnek egy olyan szintet, mely minden szempontból rendelkezik az esztétikum sajátosságaival, művészi szándékkal létrehozott kép, festmény, tárgy, stb... Ezeket vesszük figyelembe, amikor elbírálunk egy-egy munkát, valamint szem előtt tartjuk azt is, hogy milyen értékeket hordoz és milyen élményeket ad(hat) az alkotás a befogadójának.
Mivel bárki szabadon regisztrálhat és szabadon feltöltheti a munkáit, a tulajdonos elvárja, hogy a képek feltöltése MINDEN KATEGÓRIÁBAN, kellő önkritikával történjen.
 
Megértéseteket köszönjük!
a szakmai zsűri

Meghívó

Mindenkit szeretettel várunk a KAPTÁR-ba,

RÉTI KAMILLA
„ÚJ NAP” című digitális képeinek kiállítására

Helyszín: Kaptár Közösségi Iroda
1065. Budapest, Révay köz 4.

 
Kiállításmegnyitó: 2012. július 11-én, szerdán 19.00 órakor
 
A kiállítást megnyitja: Ghyczy György festőművész
 
A kiállítás megtekinthető: 2012. július 11-29-ig
munkanapokon: 08.00-20.00 óráig

SZILÁGYI TIBOR festőművész kiállítása az UNIO Galériában

Szeretettel meghívjuk Önt, barátait és ismerőseit

SZILÁGYI TIBOR
festőművész kiállítására

Helye: UNIO Gallery
1077. Budapest, Dob utca 73.
(Dob utca - Hársfa utca sarok)

Tárlatmegnyitó: 2012. július 08-án, vasárnap
15 órakor

Szakmai méltató: DR. Matits Ferenc művészettörténész

Közreműködik:
Bernáth Ferenc gitárművész
Pécsi Ilona költő, a David Arts tagja

Galériavezető-házigazda: Putnoki A. Dávid előadóművész, szerkesztő

A kiállítás megtekinthető: 2012. augusztus 05-ig
mindennap: 10:00-18:00 óráig

MoodEdge

'Buen Camino'
 
http://www.youtube.com/watch?v=xBw8PAtoTdI

83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyermekkönyvnapok


'... Az Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye...'

folyt.

A Nemzeti Összetartozás Napja

'Egy dátum, ami határok nélkül összeköt: június 4.'
 
A nemzeti összetartozás egyik jelképe a Balassi Bálint-emlékkard. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat eddig tizenhat alkalommal adták át.
 

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.)

Pilinszky János: Amiként kezdtem
 
Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.
Mint a fegyenc, ki visszatérve
falujába, továbbra is csak hallgat,
szótlanul űl pohár bora előtt.

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.)


„Csakis a test vethető rabságba, csakis a testet képesek meggyötörni, csakis a test halandó, gyilkolható meg. És a költő nem test, nagyobb részében nem test, hanem lélek: és a lélek szabad, bármely börtönből kiröppenő, bármely halálból föltámadó.”

http://www.youtube.com/watch?v=oc7XkOhEmxc&feature=related

Akusztikus est a Rézmálban

Különleges akusztikus koncert…
 
Manapság az akusztikus zene korántsem kap akkora figyelmet, amekkorát érdemelne.
Számtalan méltatlanul ismeretlen, igazán tehetséges zenész, zenekar létezik ebben az országban, de mégsem hallunk a legtöbbjükről soha. Ezen igazán érdemes változtatnunk, úgyhogy itt az idő: GYERÜNK KONCERTRE!!!!
Erre egy remek alkalmat kínál a MoodEdge projekt által megszervezett est fővárosunkban, május 04-én, a Rézmál kávéház és pub-ban.
 
folytatás...

Megjelent!

Kedves szerzőtársak!
 
Legújabb verseim gyűjteménye végre kötetté érett. Akit érdekel nyomtatott formátumban való megjelenése, jelezze felém. Minden szerzőtársamnak jó munkát kívánok:

Juhász László

Jótékonysági segélykoncert

Helyszín: Budapest, VIII.kerület, Mikszáth Kálmán tér
Időpont: 2012. április 21.
 
http://www.youtube.com/user/MoodEdge?ob=0&feature=results_main

ÁPRILIS 11. A KÖLTÉSZET NAPJA

'Itt ülök csillámló sziklafalon.
Az ifju nyár
könnyû szellõje, mint egy kedves
vacsora melege, száll.
Szoktatom szívemet a csendhez.
Nem oly nehéz -
idesereglik, ami tovatûnt,
a fej lehajlik és lecsüng
a kéz.'

József Attila: ÓDA
 
Előadó: Wéber Ferenc
http://dunapart-cafe.net/index.php?page=showasp&id=574&catid=main

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Kosztolányi Dezső: Húsvét
 
Már kék selyembe pompázik az égbolt,
tócsákba fürdenek alant a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő szárnyal át.

Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti meg.

S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton a föld,
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -

kelet felől egy sírnak mélyiből,
elrúgva a követ, fényes sebekkel
száll, száll magasba, föl az isten-ember.

Meghívó

Szeretettel meghívjuk
2012. április 14-én
szombaton 17 órától
 
RÉTI KAMILLA

„EGYEDÜL JÁROD”
című digitális képeinek kiállítására

A kiállítást Ghyczy György festőművész nyitja meg.

Helyszín:
Verőcei Művelődési Ház
Verőce, 2621 Árpád út 20.

Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.)


http://www.youtube.com/watch?v=0HEIbHNpQL8&feature=related

MÁRCIUS 21. – A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA

Kosztolányi Dezső: Induló a költőkhöz
 
Ez itt az élet, hámor és kohó -
világ költői, ide jőjjetek,
testvéri szemmel, örökös merészek,
nézzétek itt az ősi lényeget.
Látjátok-e, a zöld asztal szövetjén,
ott ugrik a véletlen, mint a nyúl,
és kavarognak a szinek veszetten,
mint álmainkba, határtalanul.
Rémítve jönnek szörnyű figurák,
a feketék, a dörgő pirosak.
Ez itt az élet karneváli tánca,
borzongató és édes iszonyat,
költőszivünk sok kendőzött alakja,
a képzeletünk lángoló salakja
olvadva, sisteregve, feketén.
Ó élet, élet, roppant költemény,
most láthatunk mezítlenül, ragyogva - -
Mi kéj.
Mi őrjítő, mi szédítő - -
Mi mély.
 

(a fotón Ruppert János: A költészet múzsája című alkotása látható)

1848. március 15-re emlékezve

'... Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idõ, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!...'
 

grafika:sleepwell
 
http://www.youtube.com/watch?v=PBRjkmol1Iw&feature=related

Megjelent

'... Kőhalmi. Ez az első kötete. Költeményei – akár az ujjlenyomatok –, egyediek és beazonosíthatóvá teszik az alkotót. Ha kell, magasabb szellemi szférákba visz, de ha a helyzet úgy kívánja, önmagát sem kímélve ír az átélt, tapasztalt történésekről ebben az elembertelenedett világban. Mostanában sok fogalmat lejáratott az emberiség, ezeket a fogalmakat boncolja Kőhalmi Ildikó, hogy helyreállítsa tisztaságukat. Metaforáiban és szimbolikájában gyorsan otthonra lel az Olvasó, mert halálpontosan a szívünkre célozza szavait. Ez a kötet rekviem. Rekviem az emberi kapcsolatokért, egy szerelem tükrében...' Pethes Mária

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

'Mi a tűzhely rideg háznak,
Mi a fészek kis madárnak,
Mi a harmat szomju gyepre,
Mi a balzsam égő sebre;
Mi a lámpa sötét éjben,
Mi az árnyék forró délben,...
S mire nincs szó, nincsen képzet:
Az vagy nekem, oh költészet! '

'TÉLI DALLAM' Zenés, Irodalmi EST

Szeretettel meghívjuk
2012. február 25-én (szombaton)
17 órai kezdettel a
 
T É L I D A L L A M
c. zenés, irodalmi estre
 

 
Közreműködnek
 
G ó g J á n o s
Juhász Gyula-díjas költő
 
T i e t z e D e b ó r a
a Farkas Ferenc Zeneiskola
növendéke /Hegedű/
 
Belépés díjtalan!
Helye:
Hotel Eger*** & Park ****
Konferencia terem
Eger Szálloda u. 1-3
 
Részvételét kérjük jelezze:
E-mail: pantonart2011@gmail.com
Hotel recepció telefon: 06-36/522-232
 

 

 

Ady Endre (1877. november 22. – 1919. január 27.)


 
Ady Endre: A Tűz csiholója
 
Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.
 
Az elsõ emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.
 
Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az õ vérét.
 
Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki: bátrabb.
 
S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bõrét gyáván nem óvja:
Mint õs-õsére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.
 

(1913)

Kiállítás

Novákfalvi Művésztelep Alkotóinak
FESTMÉNY és FOTÓKIÁLLÍTÁSA a a V-8 ban!

2012. január 14-től, 2012. február. 14-ig
2000 SZENTENDRE, Kálvária út 16/c.
Tel.: +36 26 300 204
E-mail: marketing@v-8.hu - info@v-8.hu

Web: www.v-8.hu
 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
 
Nemes Zoltán (Mettor)

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

Kölcsey Ferenc, 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve, 1989 óta, január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.
 
http://www.youtube.com/watch?v=0Q6UFEjZBQk
 
' őrizzük meg a kultúránk ,
amire hazát, jövőt építhetünk '

Figyelem!


 
Két új pályázati kiírás a Fórum Pályázatok című topikjában!
 
Bővebb információt az ott látható linkeken lehet találni.

Men Of Moods – a zenészek estje

http://www.youtube.com/watch?v=VHTXr9qJdAo&list=UUqxwNvXXOQH7kxEyoyBlU0Q&index=1&feature=plcp
 

Sokan hallhattatok már a 2011 októberében megrendezett „Men Of Moods – a zenészek estje” nevet viselő buliról. Aki esetleg mégsem: a Hantos Zoltán által létrehozott egyszemélyes, instrumentális, akusztikus projekt, mely MoodEdge (link: www.moodedge.com) névre hallgat ezen az estén szakított a hagyományokkal: 8 tehetséges zenésszel karöltve (mint például Kovács Zoli a Depresszióból, Bokodi Bálint a SlipChaos-ból, Mbaye Ndiaye az Afro Magic Show-ból, stb) teljes hangszerelésben adták elő a MoodEdge dalokat egy majdnem 2 órás műsor keretei között.
 
tovább a teljes cikkre...

Wass Albert erdélyi magyar író és költő 1908. január 8. — 1998. február 17.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=-RfBTW8SNFg
 
'... Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.
 
Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
 
Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad...'

BUÉK !!!!!! minden kedves dunapART-os alkotónak, látogatónak :)))

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén
 
Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

Békés, boldog Karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves alkotónknak és látogatónknak!

Szilágyi Domokos: Karácsony
 
A puha hóban, csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
Láthatatlanul ott a jel,
Hogy itt van újra a KARÁCSONY.
 
Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig e kis melegség,
Hisz arra született az ember,
Hogy szeressen és szeressék.
 
S hogy ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, hanem
A szívekben legyen KARÁCSONY.

Szepes Mária (Budapest, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.)

BIZONYOSSÁG
 
'Békülj ki magaddal. S a világ megbékül veled.
Tudom ez csaknem lehetetlen, a legnehezebb.
Az anyag csapdáját mégis elkerüli szellemed.'

Megjelent!

Megjelent Berki István (porcelan) első regénye,
 
B.D.Mitterpach: Az utolsó kötet
 
címmel.
 
Bővebb információ az alábbi linken található:
http://konyvaruhaz.info/products-page/b-d-mitterpach/az-utolso-kotet/

KIÁLLÍTÁS

Szeretettel meghívjuk Önt,
kedves családját és barátait
 
2011. december 02-án
pénteken 17 órára
 
A Madách Imre Művelődési Központ
Galéria kávézójába
 
KARDOS TIBOR
képzőművész
 
“A MOZAIKKÉP RENESZÁNSZA” c.
kiállításának megnyitójára
/táblaképek, portrék és szobrok/
 
Megnyitja:
Fördős Attila Vác város polgármestere
 
Közreműködik:
Fazekas László ütőhangszeres művész
 
A kiállítás megtekinthető: 2012. január 06-ig
MIMK VÁC, Dr. Csányi I. Krt. 63.

KÖNYVBEMUTATÓ

MEGHÍVÓ

ORBÓK ILDIKÓ
és az Aposztróf Könyvkiadó
tisztelettel meghívja Önt,
Barátait, Ismerőseit

REFLEXIÓK - LÉLEKVILLANÁSOK
c. fotóalbum bemutatására

Időpont: 2001. december 01. 18:00 óra

Közreműködnek:Pethes Mária, Baditz Balázs,
Fenyvesi Edit, Hargitai Beáta, Reisz Ilona,
Tarcsay Béla, Zsidákovics Mihály,
Wéber Ferenc és Rózsa György zenés színháza

Helyszín. Rátkai Márton Klub
(1068. Bp. Városligeti fasor 38.)

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.)

Pilinszky János: Amiként kezdtem

Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.
Mint a fegyenc, ki visszatérve
falujába, továbbra is csak hallgat,
szótlanul űl pohár bora előtt.

MEGHÍVÓ - Könyvbemutató

A Berzsenyi Dániel Könyvtár
tisztelettel meghívja Önt és családját

2011. november 25-én 17 órára
a könyvtár előadótermébe / Szombathely. Antall J. tér 1./

BÖRÖCZKI MIHÁLY

SZÉLEVILÁG

című
verseskötetének
szerzői estjére.

Az est házigazdája:
Dr. Fűzfa Balázs
irodalomtörténész

Az est közreműködői:

Büki Boglárka versmondó
Csonka Ernő festőművész

 
A kötethez a szerző útján utánvéttel lehet hozzájutni.

Kiállítás

Koday László
Csokonai-díjas festőművész
és a
Zila Kávéház - Krisztina Cukrászda
 
szeretettel meghívja Önt és kedves barátait
 
2011. nov. 19-én, 18-órai kezdettel,
kiállításának megnyitójára a
Zila Kávéház Krisztina Cukrászdába
 
A kiállítást megnyitja: Pilaszanovich Irén, művészettörténész
 
A tárlat megtekinthető: 2011. december 30-ig
( Az intézmény nyitvatartási idejében. )
 
A tárlat helye: Budapest, 1183. Üllői út 452.
 
A vendégeket köszönti: Zila Edit
Telefon: 290-2417

KIÁLLÍTÁS

A Derkovits Kulturális Központ szeretettel meghívja
 
R A F F A I K I N G A
festőművész
ÜZENET c. kiállítására
 
A megnyitó időpontja:
2011. november 07.(hétfő) 17 óra
 
Helyszíne:
Városi Kiállítóterem
(Tiszaújváros Barcsay tér 2-4.)
 
A kiállítást megnyitja:
Kiss Zoltán
a Tiszaújvárosi Mecénás Közalapítvány
kuratóriumának elnöke,
történelem szakos tanár
 
Köreműködnek:
Kardos Katalin
előadóművész
Jancsár LIli és Tóth Panna
a Vándor Sándor Zeneiskola
fuvola szakos növendékei
 
A kiállítás látogatható:
2011. november 25-ig
hétköznap 10:00-17:00 óráig

Tisztelettel emlékezve!


http://www.youtube.com/watch?v=i367SC_eVG0&feature=related

Emlékezzünk...


http://www.youtube.com/watch?v=Z5SQ3_Pg3og

1956. október 23-ra emlékezve!

'1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek naplójában. A bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt.'

Méltósággal és tisztelettel őrizzük emlékét!
 
.

Liszt Ferenc (1811. október 22. – 1886. július 31.)

Liszt Ferenc a XIX. századi romantikus zenei élet legsokoldalúbb irányító egyénisége, a kor egyik szellemi vezére, és minden idõk legnagyobb zongoramûvésze.
 
http://www.youtube.com/watch?v=0odaG9qi818&feature=related

V. InternetVers Fesztivál

A fesztivál időpontja:
 
2012. április 12-13-14.
 
Helyszín: TEMI Fővárosi Művelődési Háza
1119 Budapest, XI. Fehérvári út 47.
 
Költők, dalszövegírók, szólisták és kisegyüttesek jelentkezését várják!!!
 
Részletes információ: www.netversfeszt.hu

Magyar Festészet Napja – október 18.

Sokan valljuk: a festészet ünnep.
 
2002 óta hazánkban rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját, Szent Lukács névnapján, aki a festők védőszentje. Ez a nap a fénynek, a színeknek, a formáknak és ritmusoknak, az élő festészetnek az ünnepe!

Man Of Moods – a zenészek estje

Kilenc zenész (köztük olyanok, mint Kovács Zoltán a Depresszió zenekarból, valamint Mbaye Ndiaye az Afro Magic Show-ból), kilenc hangszer, kilenc különböző zenei stílus, egyetlen este.
A Man Of Moods egy olyan csoport, ami egyetlen koncert kedvéért állt össze és dolgozott hónapokon keresztül, egy olyan koncertért, mely eltér minden más hagyományosnak nevezhető bulitól. Az este folyamán a Hantos Zoltán által létrehozott MoodEdge produkció (http://www.moodedge.com/) dalait hallhatjuk majd teljes hangszerelésben, átlagon felüli, professzionális színpadi és hangtechnikai körülmények között. Négy akusztikus gitár, egy dob, egy konga, egy hegedű, egy basszusgitár és három ének garantálja, hogy egy hihetetlenül egyedi élményben legyen része annak, aki ellátogat október 28-án a budapesti R33 báltermébe.

Az esemény:
http://www.facebook.com/event.php?eid=183062911770420

Az oldal, ahová folyamatosan töltjük fel a képeket, videókat:
http://www.facebook.com/MenOfMoods

MoodEdge produkció, avagy a meghangszerelésre váró nóták:
http://www.moodedge.com/

Támogatók:
http://www.rockvilag.hu/
http://www.facebook.com/pages/Groundhangok/204705616236832
http://r33.hu/
http://www.facebook.com/R33Studio

Tisztelettel az aradi vértanúk emléke előtt

* Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
* Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
* Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
* Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
* Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
* Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
* Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
* Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
* Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849)
* Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849)
* Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)
* Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)
* Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)

KIÁLLÍTÁS

A Nagykörű Galéria tisztelettel meghívja

KODAY LÁSZLÓ
Csokonai-díjas festőművész

'Mesés' képek c.
kiállításának megnyitójára

 
Helye:
Nagykörű Galéria
Nagykörű, Rákóczi út 29.

Időpontja:
2011. október 5. (szerda)
17 óra

A kiállítást megnyitja:
Szász József
a Nagykörű Galéria művészeti vezetője

Megtekinthető:
2011. november 5-ig

Elhunyt Makovecz Imre építész

Életének 76. évében elhunyt Makovecz Imre Kossuth-díjas építész, a magyar organikus építészet legismertebb képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója.
 
Nyugodjon békében!

Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas költő, műfordító, író

'Mint nagy kalap, borult reám a kék ég,
és hű barátom egy akadt: a köd.
Rakott tálak között kivert az éhség,
s halálra fáztam rőt kályhák előtt.
Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak,
s szájam széléig áradt már a sár,
utam mellett a rózsák elpusztultak
s lehelletemtől megfakult a nyár,
csodálom szinte már a napvilágot,
hogy néha még rongyos vállamra süt,
én, ki megjártam mind a hat világot,
megáldva és leköpve mindenütt.'
 
Faludy György

'SZAVAKAT FÚVOK'

Nagy szeretettel és tisztelettel
meghívjuk
 
'Szavakat fúvok'
címmel
 
D U N A I T A M Á S
Jászai Mari díjas Érdemes Művész
zenés, irodalmi estjére
 
Helye:
Hotel Eger & Park
Konferencia terem
3300. EGER
Szálloda út 1-3
 
Időpontja:
2011. szeptember 20.
/kedd/ 18 óra
 
Belépés - művészetet szerető
embereknek - díjtalan!

Czeglédi Zoltán Kiállítása

E L Ó G I U M
Tisztelet az Öregeknek
címmel kíállítás nyílik
 
a Hotel Eger & Park Szállodában
Eger, Szálloda út 1-3.
 
2011. szeptember 17-én (szombaton)
16 órától
 
Mindenkit nagy szeretettel várunk!

A Magyar Dal Napja, 2011. szeptember 11.

Lohonyai Zoltán és Zenekara vasárnap - a Magyar Dal Napja alkalmából - Budapesten lép fel. A dallamos villamos nevezetű produkcióban veszünk részt. Egy külön erre a célra rendszeresített villamoson (4-es) zenekarok zenélnek.
Mi 17.25-kor indulunk az újbudai megállótól a Széll Kálmán térre. Ezalatt zenélünk, kb 35. percet.
Ha éppen arra jártok, feltétlenül szálljatok fel! Nagyon örülnék, ha tudnánk találkozni!!!
 
Loho

Kardos Tibor Kiállítása

Szeretettel meghívjuk

K A R D O S T I B O R
képzőművész kiállítására

Szobrok, domborművek,
kerámia-mozaik portrék,
táblaképek

Helye:
Sződliget, Közösségi Ház
Időpontja:
2011. szeptember 10. 15 óra

Megnyitja:
Juhász Béla
polgármester

Megtekinthető:
2011. szeptember 10-17.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
 

Latinovits Zoltán (1931. szeptember 9. – 1976. június 4.)

80 éve született Latinovits Zoltán, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike volt.
 
http://www.youtube.com/watch?v=eTD8Inh1INc&feature=related

DÉVAI DUÓ

2011. szeptember 23. 19.00
 
DÉVAI-DUÓ
A KŐ CAFÉBAN

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

'Ím eljött az áldott új nap
zengő üdvös ünnepe
szent királyunk-Istvánunknak!
Míg tart e világ heve,
örvendjen, ki őáltala
lőn Urunk örököse
s érdeméből nyeri vala,
hogy a mennynek részese ...'

Felhívás!

Tisztelt szerzőtársak!
 

Most nyíló könyvesboltunkba várom azoknak a kortársaknak a kötetét/köteteit, akik megtisztelnek azzal, hogy egy polcon jelennek meg velem/velünk.
A kötetek összegyűjtése egyrészt reklám, másrészt kordokumentum.
Tehát kérem, hogy amennyiben megjelent kötetetek van, mindegyikből két-két példányt a címemre szíveskedjetek elküldeni, hogy segítsük a kortárs irodalom megismertetését.
 
6640 Csongrád, Dália u. 21.
Nemeskéri-Orbán István
EPISZTÉMÉ KÖNYVESBOLT

Elhunyt Bálványos Huba

Elhunyt Bálványos Huba Munkácsy-díjas grafikusművész.
 
A Képzőművészeti Főiskolán Ék Sándor, Pap Gyula, Raszler Károly és Szőnyi István tanítványa volt, évtizedeken át rendszeresen részt vett hazai és külföldi kiállításokon. Munkásságát több díjjal, 1979-ben Munkácsy Mihály-díjjal is elismerték.
 
Nyugodjon békében!

Kiállítás!

Szeretettel meghívjuk

DUCSAI ZOLTÁN
festőművész
kiállítására

Képzeletbeli világok / Imaginary worlds

 
Helye:
Hotel Eger & Park
Eger, Szálloda u.1-3
.
A megnyitó időpontja:
2011. augusztus 13.
/szombat/ 17 óra

Közreműködik:
Tunyogi Péter
színművész

A kiállítás megtekinthető:
2011. szeptember 15-ig


Meghívó!

A Dánszentmiklósért Egyesület
tisztelettel meghívja Önt és barátait

2011. július 31-én (vasárnap) 17 órára

KODAY LÁSZLÓ
Csokonai-díjas festőművész kiállítására

A kiállítást megnyitja: Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő
Köszöntőt mond: Sipeki Zsolt polgármester

A tárlat 2011. augusztus 22-ig látogatható
a dánszentmiklósi Művelődési Házban.

Elhunyt Kristóf Ágota


Életének 76. évében meghalt Kristóf Ágota Svájcban élő Kossuth-díjas író.

Kiállítás!

Tisztelettel meghívjuk Önt és barátait
 
Némethné Fodor Ilona
festménykiállítására
 
Köszöntőt mond: Csák Erika
A kiállítást megnyitja: Bodor Pál
A megnyitó műsorában közreműködik: Mackó Mónika (ének)
Időpontja, helyszíne: 2011. július 27 (szerda), 18 óra
Tabán teázó (Budapest, I. ker., Attila út 27)
A kiállítás megtekinthető: 2011. augusztus 31.
 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Új zenei oldal!

Néhány nappal ezelőtt debütált a világhálón a MoodEdge nevű zenei oldal, amelyet ezalatt a rövid idő alatt ezer látogató közel háromezer alkalommal tekintett meg és hallgatta meg a különböző számokat. A Hantos Zoltán által létrehozott zene eltér a hagyományos akusztikus előadásoktól.
 
Folytatás...

Fontos!


 
Az oldal bővítés és fejlesztés alatt áll.
A használatával kapcsolatos, esetleges problémák miatt előre is elnézést kérünk!
 
Köszönjük a megértést és a türelmet!

Elhunyt Habsburg Ottó

Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király trónörököse, politikus és író.
1912-ben született az ausztriai Reichenau an der Rax-ban az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly és felesége, Zita császárné legidősebb fiaként.
Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon hatvan település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel harminc könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.
Habsburg Györgynek, az elhunyt fiának titkársága hétfőn közölte: a volt családfő földi maradványait július 16-án, a bécsi Kapucinusok Templomában, a szívurnát pedig egyelőre meg nem nevezett időpontban, szűk családi körben, Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra. Lelki üdvéért pedig a budapesti Szent István-bazilikában celebrálnak szentmisét július 17-én.
 
Nyugodjon békében!

Elhunyt Petrovics Emil zeneszerző

Életének 82. évében elhunyt Petrovics Emil, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
 
Nyugodjon békében!

Felhívás!

Kedves Szabó Lőrinc tisztelők! Kedves jó ügyek támogatói!
 
Tárgy: Szabó Lőrinc síremlékének rendbehozatala.
 

 
Szabó Lőrinc életművének, munkásságának alkotásai a magyar és a világirodalmi költészet nagy kincsestárába tartoznak. A reánk hagyott értékek megbecsülése, az emlékezet ébrentartása, az emlékek ápolása több mint nemzeti érdek.
 
Folytatás...

Elhunyt Szabados György zeneszerző

Életének 72 évében péntek éjjel elhunyt Szabados György Kossuth-díjas zeneszerző-zongoraművész.
 
Nyugodjon békében!
 
http://www.youtube.com/watch?v=u7FpPooGu8E

KAFFKA MARGIT (1880 - 1918)


 
PRIMAVÉRA

Csak halkan járj, halkan.
A fűszálakra vigyázzunk!
- Megérzi a sok gyökér lenn.
Vigyázva járjunk, - halkan!

Hogy néznek e fiatal fák,
Mert a kezemet megfogtad!
Nem, nem is mireánk néznek,
- Tán bölcsek e fiatal fák?

Én nem megyek tovább innét!
- A tó szeme most kinyílott,
Reggel van, árny van, a tó mély...
Én nem tudok elmenni innét.

Te várj meg engem a parton...
A tóba lenn egy mese-rét van.
Ha feljövök - ezer év mulva, -
Légy te a parton!

39. Tokaji Írótábor


2011. augusztus 10-11-12.
 
A magyar irodalom élete és állapota
 
Kihívások és válaszok
 

A folyamatos és jelentős változások serkentik a Tokaji Írótábor Kuratóriumát arra, hogy 2011-ben az anyanyelvi kultúránkat, benne a klasszikus és kortárs magyar irodalmat érő kihívásokról szervezzen tanácskozást. Ösztönözze az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi (európai integrációs és globalizációs) változások, a felgyorsult technikai fejlődés és a gazdasági válság hatásait kivédeni képes kulturális stratégia, a magyar irodalom életét biztosítani tudó feltételrendszer megalkotását.
 
folyt.

Kerekesné Varga Veronika kiállítása

MEGHÍVÓ
 
Nagy szeretettel meghívom Önt és
kedves családját, barátait a
 
LELKEM ABLAKAI című
 
első, önálló szabadtéri kiállításomra
 
A kiállítás helyszíne: Sióagárd Leányvár
Pincefalu, Margit-pince mellett
 
Időpontja: 2011. június 18. 11 óra
 
Megnyitja: Várdombi Nagy Krisztinán (KINVA) festőművész
 
Kerekesné Varga Veronika

Emlékezzünk!

1920. június 04.

82. Ünnepi Könyvhét és 10. Gyermekkönyvnapok


'... A 82. Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye...'
 
folyt.

Pilinszky János ( Budapest, 1921. november 27. - 1981. május 27. )

'Mindenki táplálékaként,
ahogy már írva van,
adom, mint élő eledelt,
a világnak magam.
 

 
Mert minden élő egyedűl
az elevenre éhes,
lehet a legjobb szeretőd,
végül is összevérez.
 

Csak hányódom hát ágyamon
és beléreszketek,
hogy kikkel is zabáltatom
a szívverésemet!'
 
(részlet)

Meghívó!

A Littera Nova Kiadó szeretettel meghív minden érdeklődőt az Ünnepi Könyvhétre, amelyen szerzői közül Nagy Imre is dedikálja Tíz év magány, avagy ne bántsátok a nyolcvanas éveket című novelláskötetét. Időpont, helyszín: június 4., 16 óra, a kiadó standjánál, Vörösmarty tér – Deák Ferenc utca sarok.

MEGHÍVÓ

A Tat Galéria tisztelettel meghívja
Önt és kedves ismerőseit
 
2011, június 07-én kedden
18:00 és 20:00 óra között
 
PINCZÉS JÓZSEF festőművész
'Lopott Álmok' című
kiállítására
 
Megnyitja:
Mányoki Endre
író
19:00 órakor
 
Helye: Tat Galéria
1088. Budapest
József krt. 69.IV. em.

Figyelem!

Alkotói pályázat 2011

 
A Budapest Esély Nonprofit Kft. az
 
„Egymásra lépni tilos!”
 
programjának keretében pályázatot hirdet egyéni alkotók számára.
 
Bővebb információ a Fórum, Pályázatok topikjában!
 
Beadási határidő: 2011. 05. 31. dél
 
Eredményhirdetés: 2011. június 15.

Megjelent!

Megjelent az Accordia kiadó gondozásában...
Fövényi Sándor, Mikor az éghez érsz című versekötete
 
Kapható az Accordia és a Littera Nova könyvesboltjaiban!

Megjelent!

Megjelent a „Hazanéző” sóvidéki irodalmi és kulturális folyóirat XXII. évfolyamának új száma (2011/1.) Ambrus Lajos, Balázsi Dénes, Balázs Árpád, Bölöni Domokos, Cs. Szabó László, Józsa András, Király Farkas, Kovács Mózes, Molnos Ferenc, P. Buzogány Árpád, Páll Lajos, Ráduly János, Szekeres Lukács Sándor, Varga Géza írásai, köztük Deák-Sárosi László „A gyermekvers tipológiai meghatározásának fő szempontjai” című tanulmánya.

Akusztikus koncert

Sziasztok!

 
Május 14-én (szombaton) egy különleges akusztikus koncerttel készülünk Nektek a budapesti Tarajos Gőte ARTklubban. (Budapest, 1077, Király utca 69. )

Fellépők:
- Hantos Zoltán (effektekkel tűzdelt akusztikus dalok 3 féle hangolásban)
- Urbán Mátyás (a már jól ismert Gitera produkció)

Kezdés: 20:00

A koncertek után jamm-session. Hozzátok el a hangszereteket és próbáljátok ki magatokat a színpadon!

 

Ízelítő:
Zoli: http://zolimusic.freeweb.hu/
Matyi: http://www.myspace.com/giterafett

Elhunyt Hubay Miklós


93 éves korában meghalt Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító. A Magyar Írószövetség elnökeként ő kezdeményezte a Magyar Dráma Napját, amit 1984 óta ünnepelünk.

Balatonfüredi Salvatore Quasimodo Emlékdíj ~ 2011


Balatonfüred Város Önkormányzata ismét (idén tizenkilencedik alkalommal) meghirdeti verspályázatát a Salvatore Quasimodo Emlékdíj elnyerésére.
Valamennyi pályázó két magyar nyelvű, kiadatlan, más pályázatokon nem díjazott és nem említett művel vehet részt.
 
További információ a Fórum, Pályázatok topikjában olvasható!

Meghívó!

Gitáros esték!
Lohonyai Zoltán és zenekara
 
2011. május 3. kedd, 19.30
Veszprém, Egyetem
E épület, kamaraterem
 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

FIGYELEM!

Tisztelettel kérünk MINDENKIT, hogy csak művészi értékű alkotásokat töltsön fel a KÉPGALÉRIÁBA!
 
Ezentúl a feltöltött képek minőségét, témaköri besorolását szigorúbban fogjuk elbírálni. Ezzel egyidőben folyamatosan ellenőrizzük a galériákat, és jelzés nélkül töröljük a népszerűtlen, technikailag kifogásolható képeket, legyen az festmény, fotó vagy egyéb más kép!
 
Azok a képek, melyek nem hordoznak művészi értéket, technikai próbálgatások, gyakorlások, gyenge rajzok, átlagos, semmitmondó, hibás fényképek, megkérdőjelezhető másolatok, giccsek,... feltöltés után, 24 ÓRÁN BELÜL törlésre kerülnek!
Felhívjuk MINDENKI figyelmét, hogy a dunapART café, Irodalmi és Művészeti portál, ahol az a MINIMÁLIS ELVÁRÁS, hogy művészi értékű munkák kerüljenek bemutatásra. Művészi értékteremtés az, amikor az alkotás tartalmi és formai sajátosságai elérnek egy olyan szintet, mely minden szempontból rendelkezik az esztétikum sajátosságaival, művészi szándékkal létrehozott kép, festmény, tárgy, stb... Ezeket vesszük figyelembe, amikor elbírálunk egy-egy munkát, valamint szem előtt tartjuk azt is, hogy milyen értékeket hordoz és milyen élményeket ad(hat) az alkotás a befogadójának.
Mivel bárki szabadon regisztrálhat és szabadon feltöltheti a munkáit, a tulajdonos elvárja, hogy a képek feltöltése MINDEN KATEGÓRIÁBAN, kellő önkritikával történjen.

Megértéseteket köszönjük!
a szakmai zsűri

XIV. AQUINCUMI KÖLTŐVERSENY

A Pannon Művészet Alapítvány, Magyar Írószövetség Költői Szakosztálya
és az Aquincumi Múzeum meghirdeti a

XIV. AQUINCUMI KÖLTŐVERSENYT!

Klasszikus formában írt (alkaioszi, szapphói, anakreóni, aszklepiádészi, hexameter, disztichon, leoninus, stb.) pályaművet várunk, egy pályázatban legfeljebb kettőt.
Egy-egy vers terjedelme ne legyen több 32 sornál.

A HÍVÓ MONDAT EBBEN AZ ÉVBEN:

Nunc vino pellite curas!
Borral űzzétek el most a gondot!

Beérkezési határidő: 2011. május 16.
 
További részletek a Fórum, Pályázatok topikjában!

KIÁLLÍTÁS

Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját
 
H E G E D Ű S T Ü N D E
festő és szobrászművész kiállítására
 
a Hotel Eger & Park Szálloda Galérájába
(Eger, Szálloda út 1-3.)
 

A kiállítás megtekinthető:
2011. április 19-től május 06-ig
 

Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.)

Illyés Gyula: ARS POETICA
 
Dolgozz, munkálj. A szép, a jó, a hasznos,
mihelyt elkészül, az élethez áll.
Minden jó mű egy-egy szabadságharcos.
Légy hű magadhoz, olyanokat alkoss,
ne fogja a halál!

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, 1928. november 7.)

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú
 
Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.
 
Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szívembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le
S lombjából felém az ő lelke reszket?
 
Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!

ÁPRILIS 11. A KÖLTÉSZET NAPJA


 

 

 

 

József Attila: NEM ÉN KIÁLTOK
 
Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe -
Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
Meddő anyánk gyerekért könyörög.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.
 
1924 első fele

KIÁLLÍTÁS

Tisztelettel meghívjuk
Önt és kedves családját, barátait
 
RAFFAI KINGA
festőművész
 
kiállításának megnyitójára
 
2011. május 01-én 16 órára
 
Gödöllőre, az Erzsébet Királyné Hotel
új Galériájába.
 
A kiállítást megnyitja: Dr. Kőrösi Mária
 
A kiállítás 2011. június 13-ig megtekinthető

KIÁLLÍTÁS

Szeretettel meghívjuk
 
Luciano Esposto és Cene gál István
 
közös kiállításának megnyitójára
 

2011. április 13 - án 18 órára
 
a Neves Kor -Társ Galériába
 
A kiállítást megnyitja
Laczkó Pál
a Palócföld című folyóirat főmunkatársa
 
Kiállítás helye
Budapest, Kossuth Lajos utca 3.
 
A kiállítás 2011. április 25 -ig tekinthető meg

LISZT ÉV 2011.

LISZT FERENC
/(Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31./

 

A zongoravirtuóz
A magyar világpolgár
A keresztény gondolkodó
A zenepedagógus

 
Hatalmas hírneve ellenére Liszt egész életében alázattal viseltetett mind a művészet, mind az emberek iránt.

http://www.liszt-2011.hu/hu/category/rendezo/liszt-matinek

Figyelem!

A múltkori, önhibánkon kívüli leálláskor, átálláskor megsérült képeket, hangosverseket, amelyek nem jeleníthetők meg, nem játszhatók le,... -törölni kellett az oldalról, ahogy azt hetekkel ezelőtt, már jeleztük! -
Kérünk Benneteket, hogy legyetek szívesek töltsétek fel ezeket az alkotásokat újra!
 
Köszönjük a megértést!
 
a szakmai zsűri

MESÉS NAP az április 2-a

1967 óta április 2-a, vagyis Hans Christian Andersen(1805) születésnapja a Nemzetközi Gyermekkönyvnap. A könyvnapi események célja, hogy olvasásra bátorítsa a gyerekeket és felhívja a figyelmet a gyermekirodalomra.

1936-ban ezen a napon született Csukás István költő-író.
Versei mellett, népszerű mesék fűződnek nevéhez. Többek között, 'Süsü a sárkány' mindannyiunk kedvence!

Könyvbemutató

Petz György: CSILLAGALATTJÁRÓ
 
2011. márc. 30. szerdán, 18.30-tól Napút-bemutató;
 
Vakok Intézete, Nádor Terem;
 
Ajtósi Dürer-Hungária körút sarok,
 
(a Városliget legsarka.)
 
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
.

MÁRCIUS 21. – A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA

Kosztolányi Dezső: Induló a költőkhöz

Ez itt az élet, hámor és kohó -
világ költői, ide jőjjetek,
testvéri szemmel, örökös merészek,
nézzétek itt az ősi lényeget.
Látjátok-e, a zöld asztal szövetjén,
ott ugrik a véletlen, mint a nyúl,
és kavarognak a szinek veszetten,
mint álmainkba, határtalanul.
Rémítve jönnek szörnyű figurák,
a feketék, a dörgő pirosak.
Ez itt az élet karneváli tánca,
borzongató és édes iszonyat,
költőszivünk sok kendőzött alakja,
a képzeletünk lángoló salakja
olvadva, sisteregve, feketén.
Ó élet, élet, roppant költemény,
most láthatunk mezítlenül, ragyogva - -
Mi kéj.
Mi őrjítő, mi szédítő - -
Mi mély.

 
(a fotón Ruppert János: A költészet múzsája című alkotása látható)
 
.

KIÁLLÍTÁS a Hotel Egerben

Szeretettel meghívjuk

D.SZŰCS RITA ÉS JACSÓ BALÁZS KIÁLLÍTÁSÁRA
/Egyetemi munkák bemutatása/

Helye:
Hotel Eger&Park Szálloda Galériája
Eger, Szálloda út 1-3.

Megtekinthető:
2011.március 21- április 03-ig

Figyelem!

Kérek mindenkit, hogy, akinek a képei, hangosversei a múltkori, önhibánkon kívüli leálláskor, átálláskor megsérültek és nem jeleníthetők meg, nem játszhatók le,... legyetek szívesek töröljétek a régi, megsérült alkotásaitokat és töltsétek fel újra, hogy mielőbb megoldódjon ez a probléma...
köszönöm előre is...

1848. március 15-re emlékezve

'... Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idõ, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!...'
(Petőfi)
 
grafika:sleepwell

In memoriam Geisz László

'... Én nem tudom, hogy mit susog az erdő,
és éjszakánként, hogy alszik a rét,
csak azt tudom, hogy egyszer talán eljő,
és véget ér e méla földi lét.
 
Én nem tudom, de biztosan van válasz,
miért élnek a Földön emberek,
de gondolom a felelet talán az:
szeressük egymást, ameddig lehet...'
 
Geisz László
 
Nyugodjon békében!

Kiállítás!

Krizsán Mihály kiállítása megtekinthető, 2011. február 06. és 2011. március 06. között a West End Office Center Irodaházban.
Helyszín:Budapest VI.kerület Váci u. 1-3.

Kiállítási lehetőség!

Kiállítási lehetőség festőknek, grafikusoknak,fotósoknak, a
H.B.H.-ban, az V. kerületben.
 
Havonta egy kiállítás. A szervezést, egyeztetést megoldom.
 
Jelentkezni önéletrajzzal és reprodukciókkal, az alábbi
E-mail címen lehet: muveszetikiallitas@gmail.com
 
Az első alkalom: február 20. 17 óra
 
A kiállításokat szervezi: Fátrai László Fat/Ray


Elhunyt Rába György...

Életének 87. évében elhunyt Rába György Kossuth-, Széchenyi- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, kritikus.
 
Nyugodjon békében.

Megjelent!

Verseskönyvem bevezetőjében Pethes Mária gondolatai olvashatók.
A borítóterv és a grafikák Kelebi Kiss István munkáját dícsérik.
Kapható Budapesten a Liszt Ferenc téri Írók boltjában és a Média Nova könyvesboltban a Váci út 100. alatt a XIII. kerületben.
Aki emailen ( kovacsgyorgymeister@gmail.com) megadja a címét, annak elküldöm.
 
Kovács György

KIÁLLÍTÁS

Tisztelettel és szeretettel meghívjuk
2011. február 12-én
szombaton 15 órától
 
JARMECZKY ISTVÁN
festőművész kiállítására
 
Helye: Boscolo New York Palace Art Gallery - BUDAPEST
1073. Bp. Erzsébet körút 9-11. 5. emelet
 
A tárlatot Angyal Mária művészettörténész nyitja meg
 
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

Kölcsey Ferenc, 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve, 1989 óta, január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.

http://ca.youtube.com/watch?v=vsZTfUjiiXY&feature=related

' őrizzük meg a kultúránk ,
amire hazát, jövőt építhetünk '

IRODALMI EST PESTSZENTLŐRINCEN


 
2011. január 27. · 18:00 - 19:30
Helyszín: A Polgármesteri Hivatal dísztermében (XVIII. Városház u. 16.)
 
Bemutatkozó könyvek:
Vesztergom Andrea: Égi csöndrögök (verseskötet),
Vesztergom Andrea: Szeretet pataka (novellafüzér)
Szokolay Zoltán: Betiltható bonctechnika (válogatott versek)
 
Közreműködnek a szerzők, valamint Giliczéné Komjáthy Andrea versmondó-előadóművész

Megjelent!

2011. január 17-én jelent meg Ágoston Dániel első verseskötete, Illúziók (és néhány megjegyzés) címmel.
 
A György Attila ajánlójával ellátott verseskötet 88 oldalon tartalmaz műveket haiku, rubáí, és szabadvers stílusban, amely kiadvány megrendelhető az info@ellenkultura.info, vagy az agoston.daniel@ellenkultura.info e-mail címeken, és átvehető személyesen, vagy postai utánvétellel, illetve megvásárolható a Gyepű könyvesboltban (1091, Budapest, Kálvin tér 7 Városkapu Üzletház- első emelet), illetve annak internetes oldalán (http://www.anemzetikonyvekboltja.hu/).
 
A kötet ára 990 forint.
 
http://ellenkultura.info/megjelent-agoston-daniel-elso-verseskotete.html

Meghívó!

Tóth Irén ( Morci ) költőnővel
 
- és -
 
Molnár Péter íróval beszélget Payer Imre.
 
Január 19.-én 19 órakor, az Apacukában.
 
Bp. VIII. ker. Horánszky u.5.

Fazekas Mihály (1766. január 6. – 1828. február 23.)

'... Hajdan ütlekkel magyarázták a mi atyáink,
Hogy mi az alsó rend törvénye? kinél az igazság? -
Aki erősebb vólt, ugyan az kényére bitangolt. -
A lepocsékolt nép dühös indúlatja kanóccal
Adta jelét olykor bosszújának; de oroszlány
Szíve kevésnek vólt, hogy mint Matyi visszapofozza,
Ami goromba csapást vett a zabolátlan erőtől...'

Petőfi Sándor (1823. január 1. - 1849. július 31.)


 

 

 

A KÖLTÉSZET
 
Oh szent költészet, mint le vagy alázva,
Miként tiporják méltóságodat
Az ostobák, s ép akkor, amidőn
Törekszenek, hogy fölemeljenek.
Azt hirdetik föl nem kent papjaid,
Azt hirdetik fennszóval, hogy terem vagy,
Nagyúri, díszes, tündöklő terem,
Hová csupán csak fénymázas cipőkben
Lehet bejárni illedelmesen.
Hallgassatok, ti ál, hamis proféták,
Hallgassatok, egy szótok sem igaz.
A költészet nem társalgó-terem,
Hová fecsegni jár a cifra nép,
A társaság szemenszedett paréja;
Több a költészet! olyan épület,
Mely nyitva van boldog-boldogtalannak,
Mindenkinek, ki imádkozni vágy,
Szóval: szentegyház, ahová belépni
Bocskorban sőt mezítláb is szabad.
 
/Petőfi Sándor/

BUÉK !!!!!! minden kedves dunapART-osnak, alkotónak, olvasónak, látogatónak :)))



http://www.youtube.com/watch?v=0Q6UFEjZBQk&feature=related

Békés, boldog Karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves alkotónknak és látogatónknak!


 

http://www.youtube.com/watch?v=8VPir_WPoLM&feature=related

Megjelent!

Neudl Erika: SZÓvonalak

belefirkálós versvendégkönyv
című könyve
 
Élő író olvasó találkozó időpontja
 
karácsony előtt kedden,
 
2010. december 21 én!
 
TIT
 
Budapest
 
Múzeum utca 9.
 
18.00
 
A könyv megjelent:2 perce...(na jó! 5 )

Meghívó!

A Berzsenyi Dániel Könyvtár
tisztelettel meghívja Önt és családját
2010. december 20-án 16 óra 30 percre
a könyvtár előadótermébe

Böröczki Mihály: Falufények

című verseskötetének
szerzői estjére

Cím: 9701 SZOMBATHELY
Antall József tér 1.
 
Az est házigazdája:
Pósfai János író, újságíró

Az est közreműködői:

Büki Boglárka versmondó
Csonka Ernő festőművész
Zsapka Attila énekmondó

A kötethez a szerző útján utánvéttel lehet hozzájutni.

FIGYELEM!

Ugye nem felejtetted el?!
 
A 'FESTŐMŰHELY' ÉS A 'VEGYES ÉRDEKESSÉGEK' kategóriákat megszüntetjük, az oda került képek DEC. 06-ÁN TÖRLÉSRE KERÜLNEK, ha szeretnéd lementeni az ott lévő képeidet, tedd meg!

FIGYELEM!


Tisztelettel kérünk MINDENKIT, hogy csak művészi értékű alkotásokat töltsön fel a KÉPGALÉRIÁBA!

Ezentúl a feltöltött képek minőségét, témaköri besorolását szigorúbban fogjuk elbírálni. Ezzel egyidőben folyamatosan ellenőrizzük a galériákat, és jelzés nélkül töröljük a népszerűtlen, technikailag kifogásolható képeket, legyen az festmény, fotó vagy egyéb más kép!
A 'FESTŐMŰHELY' ÉS A 'VEGYES ÉRDEKESSÉGEK' kategóriákat megszüntetjük, az oda került képek DEC. 06-ÁN TÖRLÉSRE KERÜLNEK, ha szeretnéd lementeni az ott lévő képeidet, tedd meg egy héten belül!

Azok a képek, melyek nem hordoznak művészi értéket, technikai próbálgatások, gyakorlások, gyenge rajzok, átlagos, semmitmondó, hibás fényképek, megkérdőjelezhető másolatok, giccsek,... feltöltés után, 24 ÓRÁN BELÜL törlésre kerülnek!
Felhívjuk MINDENKI figyelmét, hogy a dunapART café, Irodalmi és Művészeti portál, ahol az a MINIMÁLIS ELVÁRÁS, hogy művészi értékű munkák kerüljenek bemutatásra. Művészi értékteremtés az, amikor az alkotás tartalmi és formai sajátosságai elérnek egy olyan szintet, mely minden szempontból rendelkezik az esztétikum sajátosságaival, művészi szándékkal létrehozott kép, festmény, tárgy, stb... Ezeket vesszük figyelembe, amikor elbírálunk egy-egy munkát, valamint szem előtt tartjuk azt is, hogy milyen értékeket hordoz és milyen élményeket ad(hat) az alkotás a befogadójának.
Mivel bárki szabadon regisztrálhat és szabadon feltöltheti a munkáit, a tulajdonosok elvárják, hogy a képek feltöltése MINDEN KATEGÓRIÁBAN, kellő önkritikával történjen.
 
Megértéseteket köszönjük!
a szakmai zsűri

Megjelent!

Megjelent Brátán Erzsébet, a ' Sors tábláján ' c. könyve.
 
„Számtalanszor megviccel minket az élet, azon tűnődünk, semmit sem tehettünk ellene, mindenképpen bekövetkezett volna, esetleg volt más választásunk? „Déjá vu…” – „C’est La Vie!” – szoktuk ilyenkor mondani, amikor úgy érezzük, már voltunk ebben a helyzetben, vagy éppen „ilyen az élet”, a sorsunk akarta így, nekünk semmi közünk az egészhez, mossuk kezeinket. Egykoron mind felszálltunk létünk hullámvasútjára, együtt utazunk a legnagyobb mélységektől a legnagyobb magasságokig.
 

 
Véletlenek nincsenek…
 
Úgy gondolom, azért vagyunk itt, hogy jól érezzük magunkat és boldogok legyünk. Ehhez viszont az kell, hogy azzá válhassunk, akik lenni szeretnénk, hogy megéljük mélyen dédelgetett álmainkat…
 

 
…Vajon képesek vagyunk változtatni végzetünk kerekén?” – részlet az előszóból.
 

 


József Attila,1905. április 11. – 1937. december 3.

'... Itt ülök csillámló sziklafalon.
Az ifju nyár
könnyû szellõje, mint egy kedves
vacsora melege, száll.
Szoktatom szívemet a csendhez.
Nem oly nehéz -
idesereglik, ami tovatûnt,
a fej lehajlik és lecsüng
a kéz...'
 
http://dunapart-cafe.net/index.php?page=showasp&id=477&catid=main
 
„Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam”

Vörösmarty Mihály, 1800.december 1. – 1855.november 19.

'... Mit a müvészet, tudomány
Csodásat, üdvöst hagy nyomán,
Adjuk meg e hazának azt
A hervadatlan szép tavaszt.
Mult és jövő
Igy egybe nő.
Mert még neked virulnod kell, o hon,
Fölül időn és minden sorsokon.
 
Vagy nincs erőnk? Az nem lehet:
Ártunk egymásnak eleget.
Lesz költő, szónok és vezér,
És tudomány, mely eget ér;
De tisztelet
A gúny helyett!
Mert még neked virulnod kell, o hon,
A szellemek kincsével gazdagon...'
 
Vörösmarty Mihály: Jóslat /részlet/

Koncert

Pécsi Marcell, valamint Szigeti Sugár Éva szólókoncertje lesz december 4-én 19 órától a Montázs teaházban (1064 Budapest, Vörösmarty u. 75.).
Kellemes, hangulatos helyiség; kiváló ételek, finom teák! Várunk mindenkit sok szeretettel!


MEGHÍVÓ - KÖNYVBEMUTATÓ


Kedves Barátunk!
 
A Littera Nova Kiadó és a szerző, Nagy Imre szeretettel meghív a
Tíz év magány, avagy ne bántsátok a nyolcvanas éveket
című novelláskötet bemutatójára.
 

 
Időpont: 2010. november 29., hétfő, 17 óra
Helyszín: Pinceszínház
(Budapest, IX. ker.,
Török Pál utca 3.)
 
Ha szeretted a 80-as éveket azért, ha ki nem állhattad őket, azért...
 

Cene gál István KIÁLLÍTÁSA

Szeretettel meghívunk
minden kedves érdeklődőt
 
2010. november 20-án/szombaton/
16 órai kezdettel
Salgótarjánba
a József Attila Művelődési Központban
tartandó kiállításra
 
A kiállítást megnyitja:
Ács Érmes Károly
művészettörténész, műtárgyszakértő

Kiállítás

Kamarakiállításom 2010. nov. 30-ig megtekinthető Budapesten
a Residence szállóban, Izabella u. 61 sz. alatt.
 
Bármikor látogatható.
 
Minden érdeklődőt szeretettel várok!
 
Koday László

B. TÓTH EDIT KIÁLLÍTÁSA A HOTEL EGERBEN

Szeretettel meghívjuk
 
B:TÓTH EDIT
festőművész
kiállítására
 
Helye: Hotel Eger & Park
/Eger Szálloda u. 1-3./
 
A kiállítás megtekinthető:
2010. november 14-től - december 03-ig
 
Várunk minden kedves érdeklődőt!

Radnóti Miklós halálának 66. évfordulóján

Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.
 
„Csakis a test vethető rabságba, csakis a testet képesek meggyötörni, csakis a test halandó, gyilkolható meg. És a költő nem test, nagyobb részében nem test, hanem lélek: és a lélek szabad, bármely börtönből kiröppenő, bármely halálból föltámadó.”
 
http://www.youtube.com/watch?v=oc7XkOhEmxc&feature=related

Góg János KÖLTŐI ESTJE a Hotel Eger & Park Szállodában

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei és Heves Megyei Szépíró Tagozata,
a FALUDY GYÖRGY Irodalmi Műhely
és a HOTEL EGER & PARK SZÁLLODA
tisztelettel várja Önt, kedves családját, ismerőseit
 
2010. november 19-én(pénteken) 17 órai kezdettel
Egerben, a HOTEL PARK Szálloda Kávézójában
(Eger, Szálloda út 1-3.)
 
GÓG JÁNOS
 
a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, Szépírói Alkotódíjjal kitüntetett Juhász Gyula-díjas költő
 
'ÖRDÖNGŐS PEGAZUS'
c. új kötetének bemutatójára
 
Közreműködik:
Cseh Károly költő
a MIT Heves Megyei Szépíró Tagozatának tagja
 

Ismét VERANDA

2010. november 8-án hétfőn, 18:00-tól
a szokott helyen:
Erzsébetvárosi Közösségi Ház
Budapest VII. Wesselényi utca 17.
 
Az est vendége
 
Novák Valentin
író
 
Az est második részében a megszokott élveboncolás folyik majd, ezért
bemutatásra szánt alkotásaitokat hozzátok magatokkal.
 
Minden érdeklődőt szeretettel vár
 
Tóth Irén – Morci, Széll Zsófia, Standovár Ágota és Molnár Péter
 


MŰVÉSZEK A BETEG GYERMEKEKÉRT ELŐZETES MEGHÍVÓ - JÓTÉKONYSÁGI AUKCIÓ,MŰVÉSZETI GÁLA

A HOTEL EGER***& PARK**** SZÁLLODA és a
dunapART-café Irodalmi és művészeti portál
közös rendezésében
 
2010. december 04-én/szombaton/ Eger patinás szállodai komplexumában /Eger, Szálloda út 1-3./
 
JÓTÉKONYSÁGI AUKCIÓT, MŰVÉSZETI GÁLÁT szervezünk
Az EGRI LEUKÉMIÁS, DAGANATOS ÉS IMMUNHIÁNYOS GYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY JAVÁRA
 
A Hotel Eger***&Park**** AKCIÓS csomagot hirdet meg,
mely az akciós szállásajánlaton túl tartalmazza a rendezvényen való részvételt is
 
dec. 03-án
Zenés - Irodalmi Café-EST a Hotel Bárban,
Borkóstolás, beszélgetés a művészekkel
 
dec. 04-én
“MECÉNÁS-AGRIA” címmel
 
JÓTÉKONYSÁGI AUKCIÓ
MŰVÉSZETI GÁLA
/neves előadóművészek fellépésével/
KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS
SVÉDASZTALOS ÁLLÓFOGADÁS
JÓTÉKONYSÁGI ESTÉLY, BÁL/Élő Zene/
BORMUSTRA
 
dec. 05-én
Wellness programok
/úszómedence, pezsgőfürdő, élményfürdő, finn szauna, aroma-; jég-; fény-; só-; gőz kabinok, masszázsok és a fitness terem/
 
Kellemes kikapcsolódás, rendkívüli művészeti program és felüdülés várja
2010. december 03 - 04 - 05 - én
a Hotel Eger&Park Szállodában
Válassza ki a legmegfelelőbb programot és időben foglaljon szállást!
 
Nagy szeretettel várunk Mindenkit!
 
lion és Edu
http://dunapart-cafe.net
 
Harmati László ügyvezető igazgató, Muhel Ágnes Szállodavezető
http://www.hotelegerpark.hu
 
Szobafoglalás:
 
Recepció:
Tel: 36/522-200, 36/522-222, 30/370-5192
Értékesítés:
Tel: 36/522-290, 36/522-222, 36/522-242, Fax: 36/413-114
info@hotelegerpark.hu, ertekesites@hotelegerpark.hu
 
A művészeti rendezvényről érdeklődni:
Teleki Klárinál/sleepwell/ a dunapART-cafén belső levélben és a
telklara@gmail.com email címen lehet
 
/A részletes program és a kedvezményes szállásajánlat hamarosan jön!/
 

Emlékezzünk...


http://www.youtube.com/watch?v=7sqjA86NNwI&feature=related

FIGYELEM! Veranda helyszín VÁLTOZÁS!

Figyelem! Megváltozott a helyszín!
 
2010. október 25-én, hétfőn,
18:00 órától a Klubban
 
Program:
- NOVÁK VALENTIN ECETTEL SAVANYÍTOK [Memento Móni]
című novelláskötetének bemutatójára minden érdeklődőt szeretettel várunk
2010. október 25-én, hétfőn, este 6 órai kezdettel
a Magyar Írószövetség székházában.
Cím: 1062. Budapest, Bajza utca 18.
A könyvben olvasható írások a mozgássérültek életébe gördítik-taszítják-vezetik be az olvasót...
 
A szerzővel beszélget:
SZÁVAI GÉZA, író, Pont Kiadó
Meghívott vendég:
JÓZSA ZOLTÁN, képalkotó
Zenél:
ESZTERHÁS DÁNIEL, szaxofon
(A Magyar Írószövetség rendezvényeit az EX Libris Könyvtári Alapítvánnyal közösen szervezi.)
 
- Veranda Műhely
Felolvasásra, bemutatásra szánt alkotásokat hozzatok magatokkal!
 
Morci - Széllzsó - Páter-Stando

1956. október 23-ra emlékezve!

'1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek naplójában. A bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt.'

Méltósággal és tisztelettel őrizzük emlékét!
 

 

.
 

Krúdy Gyulára emlékezve

KRÚDY GYULA
(Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.)
Író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
 
Kosztolányi Dezső írta róla: „ Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek… Ez a világ, amit ő álmodik, a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk elől sóhajt el innen…”

Veranda ismét!


2010. október 25-én, hétfőn, 18:00 órától, a szokott helyen:
 
Bp. VII. Wesselényi utca 17.
Erzsébetvárosi Közösségi Ház
Felolvasásra, bemutatásra szánt alkotásokat hozzatok magatokkal!
 
Morci - Széllzsó - Páter
 

IV. InternetVers Fesztivál

2010.október 15-én útjára indult a IV. InternetVers Fesztivál. Az új honlapon megtalálható a felhívás és a jelentkezési feltételek.
www.versdal.eoldal.hu, illetve a verseket, megzenésítéseket pedig a BH.zene@gmail.com-ra kérjük küldeni!

Magyar Festészet Napja – október 18.

Sokan valljuk: a festészet ünnep.

2002 óta hazánkban rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját. Ezen a napon, Szent Lukács névnapján, aki a festők védőszentje. A fénynek, a színeknek, a formáknak és ritmusoknak, az élő festészetnek az ünnepe!

KIÁLLÍTÁS

Szeretettel meghívunk
minden kedves érdeklődőt
 
KAKUCSI CSERNÁK ZOLTÁN
festőművész
kiállítására
 
Helye:
SOPRON - HALLER VILLA
 
Megnyitó időpontja:
2010. október 17.(vasárnap) 11 óra
 
Megnyitja:
ÁCS ÉRMES KÁROLY
művészettörténész, műtárgyszakértő
 
A kiállítás megtekinthető november közepéig.

KIÁLLÍTÁS

Szeretettel meghívunk minden
kedves érdeklődőt
J A R M E C Z K Y I S T V Á N
festőművész kiállítására.
 
Helye: Marcali
B E R N Á T H G A L É R I A
 
A kiállítás megtekinthető:
2010. október 20-tól november 16-ig

ISZAPKATASZTRÓFA

Még mindig aktuális sajnos.
 
Ha valaki tartós élelmiszert, meleg ruházatot, tisztálkodó szereket, elemlámpát és hozzá való elemet, gumikesztyűt, gumicsizmát, vagy olyan használt munkaruhát/kezeslábast tud küldeni, amely használat után eldobható, kérem tegye meg.
 
Küldheti a kolontári római katolikus plébániára:
8468 Kolontár Kossuth u. 11.
 
vagy a devecseri római katolikus plébániára, de velük előzetesen telefonon egyeztetni kell.
 
Devecser, római katolikus plébánia
06-(88) 224 091
 
Küldhető adomány a legközelebbi Magyar Vöröskereszt kirendeltséghez is, ők eljuttatják oda, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Tisztelettel az aradi vértanúk emléke előtt

* Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
* Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
* Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
* Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
* Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
* Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
* Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
* Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
* Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849)
* Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849)
* Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)
* Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)
* Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)
 
http://www.dunapart-cafe.net/index.php?page=vidlistuser&do=show&id=484

MEGHÍVÓ

MEGHÍVÓ
a RÁTKAI SZALONba
 
Pitti Katalinnal és Petz Györggyel
beszélget a rádiós Linka Ágnes.

A Rátkai Klubban (Fasor 38.) okt. 7-én 18 órakor.
 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Meghívó!

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Tagozata, Csongrád város Önkormányzata, a Művelődési Központ, az Alföld Művészeti Egyesület, FALUDY GYÖRGY Irodalmi Műhelye
 
tisztelettel meghívja Önt, családját és ismerőseit, 2010. szeptember 24-én (pénteken) 15 órára a Csongrádi Galéria dísztermébe (6640. Csongrád, Kossuth-tér. 9-11),
 
FALUDY GYÖRGY születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre.
 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Elhunyt Polgár László operaénekes

Bartók hősének, a Kékszakállú hercegnek világszerte elismert életrekeltőjét a Magyar Állami Operaház Budapest saját halottjának tekinti.
 
Nyugodjon békében!

Elhunyt Vígh Tamás szobrász

Nyolcvannégy éves korában elhunyt Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrász, érdemes és kiváló művész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
 
Nyugodjon békében!

Zenés irodalmi est

ÜZENET
Zenés irodalmi est

Vers, ének: Polgár Lilla, Wéber Ferenc
Gitár: Rózsa György

Helyszín: Világörökségi Kapuzat, Szerencs, Nagyvárad út 2/B.
Időpont: 2010. szeptember 17-én, 18 órakor.

Belépés díjtalan!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Veranda újra!


20.-án, este 19-kor ugyanitt várunk benneteket.
Ne felejtsétek otthon amit a nyáron írtatok!
 
1077 Budapest Wesselényi utca 17.
 
Széll Zsófia, Tóth Irén, Molnár Péter
Tulajdonos: Lion |   Minden jog fenntartva ©
Honlap hosztolás weblap készítés domain regisztráció http://www.wwwizio.hu