Gárdonyi Géza (1863. augusztus 3. – 1922. október 30.)

Író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának máig kiemelkedő alakja.
 
'... szép rezgések mindenki lelkében keletkeznek, de nem mindenki tudja vászonra, kőre, papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi művész! Mentül igazibb művész, antul sikerültebben. Legsikerültebben az a művész, aki azt a szép-rezgést úgy tudja formába önteni, hogy aki az alkotását nézi, vagy hallja, vagy olvassa, csak azt a szép-rezgést érzi, amelyet a művész érzett, mikor a műve fogant, mikor a művet alkotta, és befejezte...'
Gárdonyi Géza: Ida regénye /részlet/

Kazinczy Ferenc (1759. október 27. – 1831. augusztus 23.)


Író, költő, a nyelvújítás vezéralakja.

 
http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/k/k10553.htm

1956. október 23-ra emlékezve!

„1956 október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek naplójában. A bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nem volt másik nap, amely világosabban mutatta volna az ember csillapíthatatlan igényét a szabadságra – bármily kicsi is az esély a sikerre, bármi legyen is az áldozat” (John F. Kennedy)
 
Méltósággal és tisztelettel őrizzük emlékét!

Arany János (1817. március 2. – 1882. október 22.)

Magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
 
'Jelennek ír, ki a jelenben él,
- Mondom - közöttünk hisz, szeret, remél,
Küzd, vágy, remeg, örvend, szomorkodik:
Mért élne visszább, vagy húsz századig?
Kinek szokott ruhája lenge burnus,
Csak nyűg, teher lábán az ó kothurnus;
S kiről tudom jól: ki apja-fia,
Röstellem azt, ha élve múmia.' (A.J.)
 
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet.htm

Liszt Ferenc ( 1811. október 22. – 1886. július 31.)


A XIX. századi romantika legjelentősebb magyar zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze.

'... Vezércsillagom az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám...'

Krúdy Gyula (1878. október 21. –1933. május 12.)


Író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

Balassi Bálint (1554. október 20. – 1594. május 30.)

A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.
 
'... nem tagadhatni, hogy mint sas az több apró madarak előtt, úgy ő minden magyar elméjek előtt az magyar nyelvnek dicsősége...' (Előszó Balassi Bálint verseihez, 1613 után)
/Rimay/

Déry Tibor (1894. október 18. – 1977. augusztus 18.)


Kossuth- és Baumgarten-díjas író.
 

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/dery.htm

Gulácsy Lajos (1882. október 12. –1932. február 21.)


Művészete a preraffaelitizmus magyar változata, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/g/gulacsy/

Ottlik Géza (1912. május 9. – 1990. október 9.)


Író, műfordító.

http://www.pim.hu/object.ffac4b44-60e0-4a02-a361-54d8c793e910.ivy

Tisztelettel az aradi vértanúk emléke előtt

* Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849)
* Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849)
* Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849)
* Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849)
* Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849)
* Láhner György honvéd tábornok (1795–1849)
* Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849)
* Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849)
* Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849)
* Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849)
* Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849)
* Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849)
* Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)

Szabó Magda (1917. október 5. – 2007. november 19.)

Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.

“A te életeden csak az Úr fordíthat, és ha fordítani akar, akkor már meg is tette, és elrendelte a születésed percében, elkárhozol e vagy üdvözülsz. Ami a születésed és a halálod között történik, az nem számít. Az csak egy pillanat.”
( Sz. Magda: Kiálts, város!/részlet/)

http://www.pim.hu/object.60A209D4-4AD3-4BBA-A418-4221B5DA8FA9.ivy

Madách Imre (1823. január 21. – 1864. október 5.)


 
' Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
Évmilliókra lesz tulajdonod.'

Szabó Lőrinc (1900. március 31. – 1957. október 3.)


Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

http://www.pim.hu/object.D1446C98-6CAD-474D-8508-A2E555A4144C.ivy

Szép Ernő (1884. június 30. – 1953. október 2.)


Költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző.
 

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14949.htm

Sütő András (1927. június 17. – 2006. szeptember 30.)

Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.
 
“Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.”
(Sütő András)
 
http://www.pim.hu/object.6B2035C0-08C5-446E-8681-C20FC829B6E5.ivy
 
http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/04/460.html

Benedek Elek (1859. szeptember 30. – 1929. augusztus 17.)

Újságíró, író, „a nagy mesemondó”.

'Mi hasznom benne?- én nem kérdezem. Csak ültetek a jövő nemzedéknek!'
(Benedek Elek: Öreg faültető éneke)

http://elek-apo.blogspot.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Elek

Aba-Novák Vilmos (1894. március 15. – 1941. szeptember 29.)


Magyar festő, grafikus.

http://www.hung-art.hu/magyar/a/aba_nova/index.html

Tompa Mihály (1817. szeptember 28. – 1868. július 30.)


Magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője.
 

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/tompa.htm

Kisfaludy Sándor (1772. szeptember 27. – 1844. október 28.)


“Nyelvünk nélkül egyenként ingadozó, gyökeret nem verhető, gyenge nádszálak vagyunk, melyeket a politikának legkisebb szelei kitekerhetnek: szóval, a nyelv lelke a nemzetnek.'
(Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei - Előszó)

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/kisfals.htm

Sinka István (1897. szeptember 24. –1969. június 17.)


Kossuth-díjas költő, író.
 

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13894.htm

Benedek Marcell (1885. szeptember 22. – 1969. május 30.)


Író, irodalomtörténész és műfordító.

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01513.htm

Faludy György (1910. szeptember 22. – 2006. szeptember 1.)

Kossuth-díjas költő, műfordító, író.

 
http://www.pim.hu/object.1CFDE8B2-BB8F-429E-9427-7B7E62EA323B.ivy

Tamási Áron (1897. szeptember 20. – 1966. május 26.)


Kossuth-díjas magyar író.

 
http://www.pim.hu/object.63236477-E454-42CC-9E43-6A4DE1CC7D37.ivy

Tersánszky Józsi Jenő (1888. szeptember 12. – 1969. június 12.)


Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.
 

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/tersansz.htm

Izsó Miklós (1831. szeptember 9. –1875. május 29.)


 
Szobrász, a XIX. századi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/i/izso/

Móricz Zsigmond (1879. június 29. – 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

“Mennyi ember van, aki fontosnak, szükségesnek, elkerülhetetlennek látja, hogy elmondja életét!
Csodálatos az emberekben a közlési vágy.”
Móricz Zsigmond

Sánta Ferenc (1927. szeptember 4. – 2008. június 6.)


Kossuth-díjas magyar író.

“Megérteni akkor kezdünk valamit, amikor beszédünk tárgyává tesszük, és sajátunknak akkor mondhatjuk, amikor megtaláltuk a nevét.”

Szepes Mária (Budapest, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.)

Szepes Mária: Bizonyosság
 
Békülj ki magaddal. S a világ megbékül veled.
Tudom ez csaknem lehetetlen, a legnehezebb.
Az anyag csapdáját mégis elkerüli szellemed.

Fadrusz János (1858. szeptember 2. – 1903. október 25.)

Magyar szobrászművész, a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója.
 
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04031.htm

Szőnyi István (1894. január 17. – 1960. augusztus 30.)


Festőművész, grafikus.

 
http://www.hung-art.hu/magyar/s/szonyi/index.html

Karinthy Frigyes (1887. június 25. – 1938. augusztus 29.)

Író, költő, műfordító.
 
“A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.”
 
Karinthy Frigyes

Nemes Nagy Ágnes (1922. január 3. – 1991. augusztus 23.)


Költő, műfordító, esszéíró.
 

Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zuzmarásak.
 
Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-erdőt.
 
Tanulni kell mézet, diót,
jegenyefát és űrhajót,
 
a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,
 
tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,
 
ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.

Augusztus 20. - Szent István ünnepe

'Megváltóját szívből hitte,
jelzi sok cselekedet:
a kötelesség vezette
mindünkért s minden felett.
Király volt s hit apostola:
így rótt kétszeres adót;
mindig teste-lelke ura
s nem kényeztetője volt.
Mindig Uráért buzogva
fakadtak jótettei,
gyönyörű volt szál-alakja,
még szebbek erényei.'

István király verses históriája
Officium S. Stephani Regis Hungariae

 
Weöres Sándor fordítása /részlet/

Szász Endre (1926. január 7. – 2003. augusztus 18.)


Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus.

 
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/szasz-endre-239

Déry Tibor (1894. október 18. – 1977. augusztus 18.)


Kossuth- és Baumgarten-díjas író.

Benedek Elek (1859. szeptember 30. – 1929. augusztus 17.)

Újságíró, író, „a nagy mesemondó”.
 
'Mi hasznom benne?- én nem kérdezem. Csak ültetek a jövő nemzedéknek!'
(Benedek Elek: Öreg faültető éneke)
 
http://elek-apo.blogspot.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Elek

Juhász Ferenc (Biatorbágy, 1928. augusztus 16. –)

Költő, szerkesztő.

“Én ember vagyok, élnem kell, temetnem.
Látomás-hit agyból, szívből, betűből.
S adsz időt a teremtést befejeznem?“
 
Juhász Ferenc: A sóhajtalan sóhaj (részlet)

Holló László (1887. március 6. – 1976. augusztus 14.)


Kossuth-díjas magyar festő.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/h/hollo/

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884. július 1. – 1975. augusztus 14.)

Kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert, magyar szobrászművész.
 

http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kisfalu/

Bródy Sándor (1863. július 23. – 1924. augusztus 12.)


Író, drámaíró és publicista.
 

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/brody.htm

Heltai Jenő (1871. augusztus 11. – 1957. szeptember 3.)


Író, költő, újságíró.

“A könyv mindenkinek ugyanazt mondja, de nem mindenki tudja olvasni.”

 
http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/heltaij.htm

Kodolányi János (1899. március 13. – 1969. augusztus 10.)


 
A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója, világirodalmi rangú epikus.

 
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/kodolany.htm

Kölcsey Ferenc (1790. augusztus 8. – 1838. augusztus 23.)


A Himnusz költője.
 

“Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mivelni kötelesség.”
Kölcsey Ferenc

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/kolcsey.htm

Lengyel Dénes (1910. augusztus 7. – 1987. július 19.)



Író, irodalomtörténész.
 

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09390.htm

Babits Mihály (1883. november 26. – 1941. augusztus 4.)

Költő, író, irodalomtörténész, műfordító.

“A régi írástudó az igazsággal és erkölccsel érvelt: a mai a lehetõségekkel és gazdasági összefüggésekkel.
... Az igazi írástudó hivatása épp az, hogy e gazdasági és egyéb praktikus lehetõségekre és szükségszerûségekre nem tekintve, ébren tartsa e földön a tiszta erkölcs és logika tekintélyét és tudatát.”
Babits Mihály: Az írástudók árulása 10. (részlet)

Gárdonyi Géza (1863. augusztus 3. – 1922. október 30.)


''Ma állapítottam meg teljes precizitással, hogy örök művek csak azok az irodalomban, amelyek minden korú, minden műveltségi fokú emberben azonos rezgést keltenek. Tehát a nagy mélységű művek, az örök emberi érzések azon művei, amelyek a végtelenséggel érintkeznek.''
 
(Gárdonyi Géza: Titkosnapló - Napló 1915-1922)

Paál László (1846. július 30. – 1879. március 3.)


A barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátosan magyar egyénisége.
 
http://mek.oszk.hu/01400/01448/html/eletrajz.htm

Tompa Mihály (1817. szeptember 28. – 1868. július 30.)


Magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője.

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/tompa.htm

Koszta József (1861. március 27. – 1949. július 29.)


 
Kossuth-díjas magyar festő, az ún. Alföldi iskola egyik kiemelkedő képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/koszta/

Nagy László (1925. július 17. – 1978. január 30.)


Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
 
https://www.youtube.com/watch?v=z7LjlTh_oR4

Füst Milán (1888. július 17. – 1967. július 26.)

Kossuth-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta.
 
'Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatalan lángolás
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is.
Ne hagyd tehát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melyből származott'

Füst Milán: A magyarokhoz /részlet/

Csontváry Kosztka Tivadar (1853. július 5. – 1919. június 20.)


Magyar festő.

“Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.”

http://www.hung-art.hu/magyar/c/csontvar/index.html

Szinyei Merse Pál (1845. július 4. – 1920. február 2.)


 
A magyar festészet egyik legnagyobb alakja, a hazai plein air festészet megteremtője.

http://www.hung-art.hu/magyar/s/szinyei/

Morell Mihály (1911. december 27. –2013. június 2.)


 
Festő, szobrász, kiváló és érdemes művész.
 
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/morell-mihaly-1222

Szilágyi Domokos (1938. július 2. – 1976. november 2.)


 
Költő, irodalomtörténész.

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884. július 1. – 1975. augusztus 14.)


Kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert, magyar szobrászművész.

http://www.hung-art.hu/magyar/k/kisfalu/

Móricz Zsigmond (1879. június 29. – 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

“Mennyi ember van, aki fontosnak, szükségesnek, elkerülhetetlennek látja, hogy elmondja életét!
Csodálatos az emberekben a közlési vágy.”
Móricz Zsigmond

Karinthy Frigyes (1887. június 25. – 1938. augusztus 29.)

Író, költő, műfordító.

“A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.”
Karinthy Frigyes

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/karinthy.htm

Örkény István (1912. április 5. – 1979. június 24.)

Kossuth-díjas író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
 
“Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!”
 
http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/orkeny.htm

Fekete István (1900. január 25. –1970. június 23.)

Író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója.

“Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára.”

http://www.nimfea.hu/programjaink/fek.htm

Weöres Sándor (1913. június 22. – 1989. január 22.)

Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós.

“Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Weores.htm

Kiss Dénes (1936. január 1. –2013. június 21.)

József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító.

„Emberpróba a versírás, a költészet. Jellempróba, lélekpróba. S csak akinek a fájdalomból is juttat annyit a sors, mint az örömből, az boldogul méltón - akár boldogtalanságában is. Csak akit úgy próbáltat meg a világ, hogy a gyönyörűségtől a szenvedésig ívelő égboltok alatt jár, napsütésekből szüntelen villámlásokba lépve át, annak elevenéből tép ki úgy szavakat, amelyek a papíron is föllüktetnek, mint az élő testből kiszakított szív, lobbant föl olyan látomásokat, amelyekbe beleborzongunk. Csak aki keserveit is úgy képes világgá sikoltani-dúdolni, hogy belerázkódik a föld, belesötétül a nap, annak irgalmaz az idő. Nem, nem az örökkévalóság; az EMBER ideje. Bordáink között fehér szelek fújnak, egyre többször átsüvítenek csontvelőig hatolóan az elmúlás didergető üzenetei. Árultatások és hűségek égetik-forrasztják emberré azt a masszát, amelynek éppen úgy részei silányságaink, mint erényeink. A költészet emberpróba, folytonos hétpróbáltatás. Nem betű, nem magánbeszéd, de közkiáltozás, közéneklés. Megbocsáthatatlan, amit hiábavalóan hányunk papírra. Júdás-tett harminc ezüstpénzért!”
Kiss Dénes

Csontváry Kosztka Tivadar (1853. július 5. – 1919. június 20.)


Magyar festő.

“Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.”

http://www.hung-art.hu/magyar/c/csontvar/index.html

Than Mór (1828. június 19. –1899. március 11.)


 
Festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/t/than/

Derkovits Gyula (1894. április 13. –1934. június 18.)


Festő és grafikus.
 

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03257.htm

Ferenczy Béni (1890. június 18. – 1967. június 2.)


Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.

http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/ferenczyb/ferenczyb.html

Ferenczy Noémi (1890. június 18. – 1957. december 20.)


Gobelinművész, festőművész, a legkiemelkedőbb magyar gobelinművészek egyike.

http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/ferenczyn/ferenczyn.html

Sütő András (1927. június 17. – 2006. szeptember 30.)

Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

“Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.”
(Sütő András)

http://www.pim.hu/object.6B2035C0-08C5-446E-8681-C20FC829B6E5.ivy

http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/04/460.html

85. Ünnepi könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok

2014. június 12-16.
 
'Az Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye.'

 
Az évtizedes múltra visszatekintő könyvünnep hagyományosan a magyar irodalom, jelesül a kortárs írók seregszemléje. Öt napon át a hazai és határon kívüli magyar könyvkiadók pavilonjaiban ismerkedhetnek meg a könyvszerető érdeklődők az erre az időszakra megjelentetett művekkel, amelyeket alkotóik dedikálnak az olvasóknak. A szervesen kapcsolódó gyermekkönyvnapok programjai és könyvei a kicsik és nagyobbak, az eljövendő felnőtt könyvszeretők figyelmére összpontosítanak.

Tersánszky Józsi Jenő (1888. szeptember 12. – 1969. június 12.)

Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.

“A fordítottját csináltam annak, amit gyermekkoromban. Akkor egész nap lebzseltem, és este sunyi, jámbor pofával somfordáltam szüleim elé. Itt meg a művészek között adtam a ledér, javíthatatlan szoknyavadászt és borisszát: de otthon, a négy fal között kétségbeesett komolysággal ültem a papír elé, és összeszorított fogakkal küzdöttem a kifejezéssel. … Olyat akartam írni, amilyet senki még. Nem volt mintám, nem volt esztétikám, mindent magamból merítettem, a legnagyobb küszködéssel és a legszentebb írói áhítattal.” (Tersánszky Józsi Jenő)

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/tersansz.htm

Kaffka Margit (1880. június 10. –1918. december 1.)

A magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója.

“Csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk.”

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/kaffka_margit.htm

A Nemzeti Összetartozás Napja

'Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény'

Juhász Gyula: Trianon (részlet)

https://www.youtube.com/watch?v=ENXaPp6zGqg

Feszty Árpád ( 1856. december 21. – 1914. június 1.)


Magyar festőművész.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/f/feszty/index.html

http://mek.oszk.hu/01500/01591/html/elemzes.htm

Balassi Bálint (1554. október 20. – 1594. május 30.)

A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.

“Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak”
Balassi Bálint: Egy katonaének (részlet)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Balassi.htm

Izsó Miklós (1831. szeptember 9. –1875. május 29.)


Szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/i/izso/

Mikszáth Kálmán (1847. január 16. – 1910. május 28.)

Író, újságíró, szerkesztő.

 
'Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.'
/Mikszáth Kálmán/

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikszath.htm

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.)

A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.
Mint a fegyenc, ki visszatérve
falujába, továbbra is csak hallgat,
szótlanul űl pohár bora előtt.
(Pilinszky János: Amiként kezdtem)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Pilinszky.htm

Orbán Ottó (1936. május 20. – 2002. május 26.)


Költő, esszéíró, műfordító.
 

'Korszakos jelentés nélkül a költészet csak modor. '
(Orbán Ottó - Az új avantgardhoz )

Ligeti Miklós (1871. május 19. – 1944. december 10.)


A 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza.

 
http://www.hung-art.hu/magyar/l/ligeti_m/index.html

Páskándi Géza (1933. május 18. – 1995. május 19.)

Író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista.

“Van, ami olvasandó, van, ami mondandó, de mind-mind megírandó, mert költészetben szégyen nincsen; akár a születés, akár a halál, oly szégyentelen a líra.“

(részlet a Tű foka c. kötetből)

http://vmek.niif.hu/02200/02227/html/03/1222.html

Dsida Jenő (1907. május 17. –1938. június 7.)

Erdélyi magyar költő.
 

http://www.youtube.com/watch?v=A-2oM-DYcbs
 

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/dsida.htm

Kavyamitra Maróti Györgyre emlékezve

Minden elveszett,
minden összetört:
óvatlan pillanat,
s már senki nem köszön,
és nem nyílik ajtó sehova.
Fénytelenedő nappalok,
 
csillagtalanodó éjek, s egy
reggelen
kilépek majd az Ajtón,
mely Sehová Sem vezet…
 
Kavyamitra Maróti György: Ajtó, mely Nem Vezet Sehova
 
Nyugodjon békében!

Megjelent!

Megjelent
 
M O O D E D G E
 
új videója, az
 
A N D A L U S I A N
S U N !
 

folyt.

Krúdy Gyula (1878. október 21. –1933. május 12.)


 
Író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
 

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Krudy.htm

Kányádi Sándor (1929. május 10. –)

Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

“A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni - a versekből, az irodalomból is azt kellene.”

http://www.pim.hu/object.217F966C-6108-4AE0-B9E6-0D1D929CA76D.ivy

Romhányi József (1921. március 8. – 1983. május 7.)

Író, költő, műfordító, érdemes művész.

'Felmordult a medve a sok rossz mackóvers hallatán:
- Ez mind kontár! Sarlatán!
Mit gügyögnek, locsognak
szerencsétlen bocsoknak!
Oly negédes némelyik,
hogy már szinte émelyít.
Te szent múzsa, irgalmazz,
milyen ócska rímhalmaz!'

Romhányi József : Medve tanköltemény (részlet)

Berzsenyi Dániel (1776. május 7. – 1836. február 24.)

'Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.'
(Berzsenyi Dániel)

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/berzsenyi.htm

Vajda János (1827. május 7. – 1897. január 17.)


Költő, író, publicista.
 

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Vajda.htm

Jókai Mór (1825. február 18. – 1904. május 5.)

Regényíró, a „nagy magyar mesemondó”

'A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.'

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jokai.htm

Radnóti Miklós (1909. május 5. – 1944. november 9.)


http://www.youtube.com/watch?v=cEq0AX4QDw0&feature=related

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Radnoti.htm

Lázár Ervin (1936. május 5. –2006. december 22.)

Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

“Mindenki maga állítja elő érdemeit, és csúfságait is persze. Hogy mi az érdem és mi a csúfság? Nem túl bonyolult, minden józan értelmű ember meg tudja ítélni, ha egy kis fáradságot szentel neki. Önmagát pedig mindenki kénytelen megítélni, ha akarja, ha nem. S mindenki igazi bírája: önmaga. Elfogultak, önimádók, tévelygők, aranyborjú-imádók? Akkor is van egy másodperc, egy sajgó sejtés, egy csöppnyi keserű íz, ami kikezdi a mondvacsinált örömöket, a látszatsikert, a látszatéletet. Ez a büntetés. Súlyosabb mindennél.”
(Napló 1988. július 11.)

Munkácsy Mihály (1844. február 20. – 1900. május 1.)


A XIX. századi realista festészet egyik legkiemelkedőbb képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/m/munkacsy/

Szerb Antal (1901. május 1. – 1945. január 27.)

Író, irodalomtörténész.

“Ha valamiben biztos vagyok, ha maradt még valami, amire azt a komoly szót használhatom, hogy 'szent hitem', akkor az az irodalom elkerülhetetlen, emberileg örök voltában való hit.”
(Szerb Antal: Könyvek és ifjúság elégiája)

http://www.magyarulbabelben.net/works/hu/Szerb_Antal/biography

Jékely Zoltán (1913. április 24. – 1982. március 19.)


Író, műfordító, József Attila-díjas költő.
 

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/296.html

Herman Lipót (1884. április 24. – 1972. július 1.)


Festő, grafikus. Munkácsy Mihály-díjas és érdemes művész.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/h/herman/index.html

Tömörkény István (1866. december 21. – 1917. április 24.)


Író, újságíró.
 

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/tomorken.htm

Zelk Zoltán (1906. december 18. – 1981. április 23.)

Baumgarten-díjas, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró.

Zelk Zoltán: Felelj, ha vagy!
 
Szélfútta levél a világ.
De hol az ág? de Ki az ág?

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/zelk.htm

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves dunapART-os alkotónak, olvasónak és látogatónak!

Kosztolányi Dezső: Húsvét
 
Már kék selyembe pompázik az égbolt,
tócsákba fürdenek alant a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő szárnyal át.
 
Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti meg.
 
S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton a föld,
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -
 
kelet felől egy sírnak mélyiből,
elrúgva a követ, fényes sebekkel
száll, száll magasba, föl az isten-ember.

Meghívó!

Nyitott Műterem Művészeti Klubja
(1076. Dózsa György út 46.)
nagy szeretettel meghívja Önt
2014. április 16-án, 14 órára
 
KODAY LÁSZLÓ
festőművész
MESÉS KÉPEK
című kiállítására
 
Köszöntőt mond Farkas Éva,
gitáron közreműködik
Tornai Péter
 
A kiállítás látogatható április 30-ig, naponta 10-17 óráig.

Váci Mihály (1924. december 25. – 1970. április 16.)

Költő, műfordító.

'Sokan kiáltoznak, s ha arra vágytok
hogy hallatsszon hangotok,
ti ne úgy legyetek hallhatóvá, hogy
a lármán túlharsogjatok:
- hajoljatok közel az emberek arcához,
s közelről, halkan szóljatok.'

Váci Miháy: Emberi közelségből /részlet/

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/vacim.htm

Illyés Gyula (1902. november 2. – 1983. április 15.)


Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító.

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Illyes.htm

Tóth Árpád (1886. április 14. – 1928. november 7.)

Költő, műfordító.

http://www.youtube.com/watch?v=A2BaUi8Fbpg

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Toth.htm

ÁPRILIS 11. A KÖLTÉSZET NAPJA

'Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fûszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.' J.A.: Nem én kiáltok /részlet/
 
Kép:
Cene gál István: Nem én kiáltok c. festménye

http://dunapart-cafe.net/index.php?page=picshow&id=24572&catid=main

József Attila (1905. április 11. – 1937. december 3.)

Posztumusz Kossuth és Baumgarten-díjas költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

http://dunapart-cafe.net/index.php?page=showasp&id=574&catid=main

József Attila: Óda c. verse, Wéber Ferenc előadásában

 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jozsef.htm

Márai Sándor (1900. április 11. – 1989. február 21.)

Író, költő, újságíró.

'A szavakat (...) pontosan kell használni az életben, ha azt akarjuk, hogy értékük legyen.'
/Márai S./

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Marai.htm

Hegedüs Géza (1912. május 14. – 1999. április 9.)


Író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus.

“Rá kell jönni, hogy a dolgokat megismerni nem kötelesség, hanem gyönyör.”
/Hegedüs Géza/
 

Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.)

Kossuth-díjas író, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.

“Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!”

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/orkeny.htm

Juhász Gyula (1883. április 4. – 1937. április 6.)

“Szavak, csodálatos szavak,
Békítenek, lázítanak.
(...)
Szárnyalnak, mint a gondolat.
Görnyedve hordnak gondokat.

Világokat jelentenek.
Meghaltál, ha már nincsenek.”

J.Gyula: Szavak /részlet/

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Juhasz.htm

Barcsay Jenő (1900. január 14. – 1988. április 2.)


Kossuth-díjas magyar festő, grafikus.
 
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/barcsay/barcsay.html

Szabó Lőrinc (1900. március 31. – 1957. október 3.)


Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Szabo.htm

Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.)

Író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja.
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Kosztolanyi.htm

''A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az olvasó, aki olvassa.''

Janus Pannonius (1434. augusztus 29. – 1472. március 27.)


A magyar világi líra első jelentős képviselője.
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Janus.htm

'Látja magát az
Kit mindig a saját verse zenéje bűvöl?'
/J.P./

Bartók Béla (1881. március 25. – 1945. szeptember 26.)

A 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

http://www.youtube.com/watch?v=GkMhcfx5FvY

Hamvas Béla (1897. március 23. – 1968. november 7.)


Író, filozófus, esztéta.

“Ha nem találtad meg az igazi pozitív választ a kérdésedre, nem azt jelenti, hogy az a válasz nem létezik, hanem azt, hogy nem kerestél még eleget.“

MÁRCIUS 21. – A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA

Kosztolányi Dezső: Induló a költőkhöz
 
Ez itt az élet, hámor és kohó -
világ költői, ide jőjjetek,
testvéri szemmel, örökös merészek,
nézzétek itt az ősi lényeget.
Látjátok-e, a zöld asztal szövetjén,
ott ugrik a véletlen, mint a nyúl,
és kavarognak a szinek veszetten,
mint álmainkba, határtalanul.
Rémítve jönnek szörnyű figurák,
a feketék, a dörgő pirosak.
Ez itt az élet karneváli tánca,
borzongató és édes iszonyat,
költőszivünk sok kendőzött alakja,
a képzeletünk lángoló salakja
olvadva, sisteregve, feketén.
Ó élet, élet, roppant költemény,
most láthatunk mezítlenül, ragyogva - -
Mi kéj.
Mi őrjítő, mi szédítő - -
Mi mély.
 

(a fotón Ruppert János: A költészet múzsája című alkotása látható)

Kassák Lajos (1887. március 21. –1967. július 22.)


Költő, író, képzőművész, a magyar avantgarde legjelesebb képviselője.

http://www.hung-art.hu/magyar/k/kassak/index.html

Jékely Zoltán (1913. április 24. – 1982. március 19.)


Író, műfordító, József Attila-díjas költő.

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/296.html

Ferenczy Károly (1862. február 8. – 1917. március 18.)



A nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.

http://www.hung-art.hu/magyar/f/ferenc_k/

1848. március 15-re emlékezve

'... Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idõ, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!...'

(Petőfi Sándor: Nemzeti dal /részlet/)

http://www.youtube.com/watch?v=PBRjkmol1Iw&feature=related

Aba-Novák Vilmos (1894. március 15. – 1941. szeptember 29.)


Festő, grafikus.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/a/aba_nova/

Bernáth Aurél (1895. november 13. – 1982. március 13.)


Kossuth-díjas festőművész, grafikus.

http://www.hung-art.hu/magyar/b/bernath/

Than Mór (1828. június 19. –1899. március 11.)


Festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja.

http://www.hung-art.hu/magyar/t/than/

Bódi László /Cipő/ (1965. május 3. – 2013. március 11.)


 
http://www.youtube.com/watch?v=GCh719kB5Tk

Holló László (1887. március 6. – 1976. augusztus 14.)


Kossuth-díjas magyar festő. Az alföldi iskola egyik jeles képviselője.

http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/h/hollo/index.html

Kokas Ignác (1926. március 4. – 2009. november 11.)

A gesztusfestészet kiváló hazai képviselője.
 
'Van abban igazság, hogy a művészetet tanítani nem lehet. Azt viszont szentül hittem (sokat fáradoztam érte), lehet olyan szellemi, szakmai, emberi légkört teremteni, amiben a tehetség adományai megtermékenyülhetnek. Az sem volt könnyű - a mesternek - addig-addig settenkedni, hogy mindent a növendékek fedezzenek fel (pl. mi a különbség az imitáció és a megjelenítés között, vagy milyen szépen tud mesélni a szín és a vonal stb.) Nem elég tudni ezekről, birtokolni kell.'
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kokas_Ign%C3%A1c

Paál László (1846. július 30. – 1879. március 3.)


A barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátosan magyar egyénisége.

http://mek.oszk.hu/01400/01448/html/eletrajz.htm

Arany János (1817. március 2. – 1882. október 22.)

'Nekem áldott az a bölcső,
Mely magyarrá ringatott'

(Arany J.: Kozmopolita költészet - részlet)
 
http://www.youtube.com/watch?v=8Btn0MAqfW0

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/aranyj.htm

Zichy Mihály (1827. október 14. – 1906. március 1.)


 
Festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője.

http://www.hung-art.hu/magyar/z/zichy/index.html

Meghívó!

Szeretettel meghívjuk Önt és kedves Családját

KODAY LÁSZLÓ
Csokonai-díjas festőművész
kamarakiállításának megnyitójára.

A kiállítást megnyitja: Bertalan Tivadar képzőművész, író, az MMA rendes tagja, Újpest díszpolgára.

A megnyitó időpontja: 2014, február 28., péntek, 17 óra.
A kiállítás megtekinthető: 2014. március 28-ig.
Helyszíne: Közösségi Központ
2225 Üllő, Templom tér 3. (Városháza)
Közreműködik: Kalapos Folk Band és Orsós Ádám mesemondó.

Devecseri Gábor (1917. február 27. – 1971. július 31.)

“Csak szó vagyok. Hol is nyílhatna lényem
létre, ha nem Benned, te szép?
Éled a réten a vándor, ki naptól
föl nem perzselt földre csak néha lép.

Csak szó. De annak is tartalma tőled
árad belém. Nem érvel, csak ragyog,
csak létezik. Rád nézek és beszéd nem,
csak hang vagyok. Csak hallgatás vagyok.”

Devecseri Gábor: Csak szó vagyok (részlet)

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/devecser.htm

Berzsenyi Dániel (1776. május 7. – 1836. február 24.)


 
'Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.'
(Berzsenyi Dániel)

Február 21. - Az anyanyelv nemzetközi napja


Soha ne feledjük, amíg idegen nyelveket tudni szép, addig a hazait „lehetségig művelni” kötelesség! (Kölcsey Ferenc)


Gulácsy Lajos (1882. október 12. –1932. február 21.)


Művészete a preraffaelitizmus magyar változata, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét.

http://www.hung-art.hu/magyar/g/gulacsy/

Márai Sándor (1900. április 11. – 1989. február 21.)

'Írni sokféleképpen lehet. Van, aki egy szobában ül és ír, nem csinál semmi mást. Ezek boldogok. (...) Aztán vannak, akik úgy forgatják a tollat, mint a tőrt és kardot, vérrel írnak. (...) Ezek az írók, akiknek az írás csak eszköz, mert meg akarják változtatni a világot, ezek a boldogtalan írók, akik hatalmasok, mert van szellemük és erejük, de nincs bennük csend és áhítat, s ezért boldogtalanok. Ezek, akik le tudnak döfni egy szóval egy királyt, vagy a világrendet, de nem tudják kifejezni azt, ami az élet titkosabb értelme, az elragadtatást, hogy itt élünk a földön, a boldogságot, hogy nem vagyunk egyedül.'
(Márai Sándor)

Munkácsy Mihály (1844. február 20. – 1900. május 1.)


A XIX. századi realista festészet egyik legkiemelkedőbb képviselője.

 
http://www.hung-art.hu/magyar/m/munkacsy/

Jókai Mór (1825. február 18. – 1904. május 5.)


“Mindig emlékezz arra, hogy a szép szavak nem mindig igazak, s az igaz szavak nem mindig szépek.”
 

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jokai.htm

Barabás Miklós (1810. február 10. – 1898. február 12.)


A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/b/barabas/index.html

Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.)

Író, újságíró

“Minden irodalmi irány jogosult, ha művészi nívón áll - kivéve az unalmast.” (M.F.)

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/mora.htm

Dési Huber István (1895. február 6. – 1944. február 25.)


Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus.

http://www.hung-art.hu/magyar/d/desi_hub/index.html

Kisfaludy Károly (1788. február 5. – 1830. november 21.)


 
Költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

 

'Szülőföldem szép határa!
Meglátlak e valahára?
A hol állok, a hol megyek,
Mindenkor csak feléd nézek.

Ha madár jön, tőle kérdem,
Virulsz-e még szülőföldem!
Azt kérdezem a felhőktől,
Azt a suttogó szellőktől'.

(Szülőföldem szép határa! részlet)

Csoóri Sándor (1930. február 3. –)

Költő, esszéíró, prózaíró.

“Amit megéltem: az voltam én,
naponkint más jaj, más öröm,
a halál közelében nagy szél,
nyársuhanás és hóözön“

Csoóri Sándor: Rejtett önarckép /részlet/

Szinyei Merse Pál (1845. július 4. – 1920. február 2.)


Festő, a magyar plein air festészet megteremtője.

http://www.hung-art.hu/magyar/s/szinyei/index.html

Eötvös József (1813. szeptember 3. – 1871. február 2.)

“S ilyen legyen dalom: egy villám fénye,
Egy könny, kimondva ezrek kínjait;

Kit nem hevít korának érzeménye,
Szakítsa ketté lantja húrjait.”

(Eötvös J.: ÉN IS SZERETNÉM... részlet)

 
http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/eotvos.htm

Hollósy Simon (1857. február 2. – 1918. május 8.)


Festő, a nagybányai művésztelep alapító tagja.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/h/hollosy/index.html

Nagy László (1925. július 17. – 1978. január 30.)

Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Nagy.htm

https://www.youtube.com/watch?v=zZfWSlxxs0I

Czóbel Béla (1883. szeptember 4. – 1976. január 30.)


Kossuth-díjas magyar avantgárd festő.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/c/czobel/

Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17. – 1805. január 28.)

A magyar irodalom egyik legjelentősebb költője
 
'Bódult emberi nem, hát szabad létedre
Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?
Tiéd volt ez a főld, tiéd volt egészen,
Melyből most a kevély s fösvény dézmát vészen.
Mért szabtál hát határt önfiaid között;
Ládd-é már egymástól mind megkülönözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,
Miolta a miénk nevezet elűle.'
 
(Cs. V. M.: Az estve)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Csokonai.htm

Benczúr Gyula (1844. január 28. – 1920. július 16.)


Festő, a 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja.
 

http://www.hung-art.hu/magyar/b/benczur/index.html

Ady Endre (1877. november 22. – 1919. január 27.)


'Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.'

Tamkó Sirató Károly (1905. január 26. – 1980. január 1.)


József Attila-díjas magyar költő.
 
http://mek.niif.hu/01100/01149/html/tamko.htm

Fekete István (1900. január 25. –1970. június 23.)

Író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója.

“Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára.”

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Istv%C3%A1n

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

Kölcsey Ferenc, 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve, 1989 óta, január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.

http://www.youtube.com/watch?v=0Q6UFEjZBQk

' őrizzük meg a kultúránk ,
amire hazát, jövőt építhetünk '

Cseh Tamás (1943. január 22. – 2009. augusztus 7.)


http://www.youtube.com/watch?v=LYBw6XTcww4&list=PLA0F451AB89652973
 
http://www.cseh-tamas.hu/

Weöres Sándor (1913. június 22. – 1989. január 22.)


'Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.'

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Weores.htm

Madách Imre (1823. január 21. – 1864. október 5.)


 
' Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
Évmilliókra lesz tulajdonod.'

 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Madach.htm

Tornyai János (1869. január 18. – 1936. szeptember 20.)


 
Festő, az alföldi iskola kiemelkedő jelentőségű mestere.

http://www.hung-art.hu/magyar/t/tornyai/index.html

Szőnyi István (1894. január 17. – 1960. augusztus 30.)


 
Festőművész, grafikus.

http://www.hung-art.hu/magyar/s/szonyi/index.html

Vajda János (1827. május 7. – 1897. január 17.)


Költő, író, publicista.

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Vajda.htm

Mikszáth Kálmán (1847. január 16. – 1910. május 28.)


'Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.'

/Mikszáth Kálmán/

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikszath.htm

Barcsay Jenő (1900. január 14. – 1988. április 2.)


Kossuth-díjas magyar festő, grafikus.

http://www.hung-art.hu/magyar/b/barcsay/

Molnár Ferenc (1878. január 12. – 1952. április 1.)


Író, újságíró.
 
'Aki a gyermekek lelkében horgonyozta le írói dicsőségét, igen bölcsen cselekedett, emléke jó helyen van.' /Molnár F./
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/eletrajz/Molnar_Ferenc.htm

Medgyessy Ferenc (1881. január 10. – 1958. július 20.)


Kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész. A 20. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége.

Madarász Viktor (1830. december 14. – 1917. január 10.)



A legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.

Wass Albert (1908. január 8. — 1998. február 17.)

Erdélyi magyar író és költő.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=-RfBTW8SNFg
 
'... Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.
 
Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
 
Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad...'
 
(Wass Albert: Üzenet haza /részlet/)

Fazekas Mihály (1766. január 6. – 1828. február 23.)

'Hajdan ütlekkel magyarázták a mi atyáink,
Hogy mi az alsó rend törvénye? kinél az igazság? -
Aki erősebb vólt, ugyan az kényére bitangolt. -
A lepocsékolt nép dühös indúlatja kanóccal
Adta jelét olykor bosszújának; de oroszlány
Szíve kevésnek vólt, hogy mint Matyi visszapofozza,
Ami goromba csapást vett a zabolátlan erőtől.'
 
(Fazekas Mihály: Lúdas Matyi - A szerző az olvasókhoz /részlet/)

Petőfi Sándor (1823. január 1. – 1849. július 31.)

“Aki magyarul azt mondja: költő - mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni.'
 

http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/petofi.htm

BÚÉK !!!!!! minden kedves dunapART-os alkotónak, látogatónak :)))

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén
 
Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

Békés, boldog Karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves alkotónknak és látogatónknak!

Szilágyi Domokos: Karácsony
 
A puha hóban, csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
Láthatatlanul ott a jel,
Hogy itt van újra a KARÁCSONY.
 
Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig e kis melegség,
Hisz arra született az ember,
Hogy szeressen és szeressék.
 
S hogy ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, hanem
A szívekben legyen KARÁCSONY.

(Kép: Neogrády Antal /tonibacsi/ : Karácsony c. festménye)

Kodály Zoltán (1882. december 16. – 1967. március 6.)

Háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató.
Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti.
 
'A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiterjedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait értjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.” (Kodály Zoltán)

http://www.youtube.com/watch?v=UNZqcey06Yc

Lotz Károly (1833. december 16. – 1904. október 13.)

Magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar falfestészet jelentős képviselője.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/l/lotz/index.html

József Attila (1905. április 11. – 1937. december 3.)

Posztumusz Kossuth és Baumgarten-díjas költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

http://dunapart-cafe.net/index.php?page=showasp&id=574&catid=main

József Attila: Óda c. verse, Wéber Ferenc előadásában

 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Jozsef.htm

Kaffka Margit (1880. június 10. –1918. december 1.)


A magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója.

“Csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk.”

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/kaffka_margit.htm

Babits Mihály (1883. november 26. – 1941. augusztus 4.)

Költő, író, irodalomtörténész, műfordító.

“A régi írástudó az igazsággal és erkölccsel érvelt: a mai a lehetõségekkel és gazdasági összefüggésekkel.
... Az igazi írástudó hivatása épp az, hogy e gazdasági és egyéb praktikus lehetõségekre és szükségszerûségekre nem tekintve, ébren tartsa e földön a tiszta erkölcs és logika tekintélyét és tudatát.”
Babits Mihály: Az írástudók árulása 10. (részlet)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Babits.htm

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.)

A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom.
Mint a fegyenc, ki visszatérve
falujába, továbbra is csak hallgat,
szótlanul űl pohár bora előtt.
(Pilinszky János: Amiként kezdtem)

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Pilinszky.htm

Rippl-Rónai József (1861. május 23. –1927. november 25.)


 
A modern magyar festőművészet egyik vezéralakja.
 
http://www.hung-art.hu/magyar/r/rippl-ro/index.html

Ady Endre (1877. november 22. – 1919. január 27.)

A XX. sz. magyar költészetének forradalmi megújítója, a legnagyobb magyar költők egyike..
 
'Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.'
 
Ady Endre: A Tűz csiholója - részlet

Vörösmarty Mihály (1800. december 1. – 1855. november 19.)

Költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
 
“Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.”
 
http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/253.html

Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17. – 1805. január 28.)


 
A magyar irodalom egyik legjelentősebb költője
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Csokonai.htm

Megjelent!

Megjelent
 
BÖRÖCZKI MIHÁLY
 
8. önálló verseskötete, IRKALAPOK címmel!
 
A kötet megrendelhető a
boroczki.mihaly@chello.hu
címen.

Kokas Ignác (1926. március 4. – 2009. november 11.)

A gesztusfestészet kiváló hazai képviselője.
 
'Van abban igazság, hogy a művészetet tanítani nem lehet. Azt viszont szentül hittem (sokat fáradoztam érte), lehet olyan szellemi, szakmai, emberi légkört teremteni, amiben a tehetség adományai megtermékenyülhetnek. Az sem volt könnyű - a mesternek - addig-addig settenkedni, hogy mindent a növendékek fedezzenek fel (pl. mi a különbség az imitáció és a megjelenítés között, vagy milyen szépen tud mesélni a szín és a vonal stb.) Nem elég tudni ezekről, birtokolni kell.'
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kokas_Ign%C3%A1c

Katona József (1791. november 11. – 1830. április 16.)


A magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Katona.htm

Radnóti Miklós (1909. május 5. – 1944. november 9.)


Magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.
 
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Radnoti.htm
 
http://www.youtube.com/watch?v=ekAgbPmUFFs

Tóth Árpád (1886. április 14. – 1928. november 7.)


Költő, műfordító.

http://www.youtube.com/watch?v=A2BaUi8Fbpg

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Toth.htm

Erkel Ferenc (1810. november 7. – 1893. június 15.)


 
Zeneszerző, karmester, zongoraművész.
A nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője.
 
http://www.youtube.com/watch?v=trp5Ux_SntU

Hamvas Béla (1897. március 23. – 1968. november 7.)


Író, filozófus, esztéta.

“Ha nem találtad meg az igazi pozitív választ a kérdésedre, nem azt jelenti, hogy az a válasz nem létezik, hanem azt, hogy nem kerestél még eleget.“

Tisztelettel emlékezve!


 
http://www.youtube.com/watch?v=i367SC_eVG0&feature=related

 

 
grafika: Kelebi Kiss István

Emlékezzünk...

'... ma mindegy, hogy ki volt szegény, és ki gazdag,
a gyertya mindenhol csak koppanásig él,
kőből gőgös lángot hiába faragnak,
mert egyszer azt is porrá csókolja a szél...'
 
(Fövényi Sándor: Apámért /részlet/)
grafika: sleepwell

http://href.hu/x/iqkc

Gárdonyi Géza (1863. augusztus 3. – 1922. október 30.)


''Ma állapítottam meg teljes precizitással, hogy örök művek csak azok az irodalomban, amelyek minden korú, minden műveltségi fokú emberben azonos rezgést keltenek. Tehát a nagy mélységű művek, az örök emberi érzések azon művei, amelyek a végtelenséggel érintkeznek.''
 
(Gárdonyi Géza: Titkosnapló - Napló 1915-1922)
Tulajdonos: Lion |   Minden jog fenntartva ©
Honlap hosztolás weblap készítés domain regisztráció http://www.wwwizio.hu